Örményország alkotmánya
Örményország alkotmányát az 1995. július 5-én megtartott népszavazáson fogadták el Örményország lakói.[1] Az alkotmány értelmében az ország államformája köztársaság, hivatalos megnevezése Örmény Köztársaság (Republic of Armenia[2] Örményország demokratikus, független, szociális és alkotmányos berendezkedésű állam. Az alkotmány az ország fővárosának Jerevánt jelölte meg[3]. Az alkotmány szerint minden hatalom az állampolgárokat illeti meg, akik hatalmukat a szabadon választott képviselők, a kormány és a helyi önkormányzatok útján gyakorolják[4]. Az alkotmány minden változtatását további népszavazásokhoz kötötték.
Az 1995-ös alkotmányban összesen 117 cikk volt. 2005. november 27-én egy újabb népszavazáson módosításokat fogadtal el a korábbi alkotmányhoz.[5]
A hatályos alkotmány alapján a választások eredménye, illetve a parlamenti pártokkal való konzultáció alapján az örmény köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, akit felkér a kormányalakításra. Szintén a köztársasági elnök nevezi ki vagy bocsátja el hivatalából a kormány tagjait, a miniszterelnök ajánlása alapján.[6] Az alkotmány által biztosított jogosítványok alapján Örményország elnöki köztársaságnak tekinthető.
Az alkotmány története[szerkesztés]
Miután 1991-ben örményország elnyerte a függetlenségét a Szovjetuniótól, azonnal megindult a régi, 1978-as szovjet típusú alkotmány felülvizsgálatának folyamata. Az alkotmányozási folyamat során a régi alkotmány végig hatályban maradt, kivéve azokat a cikkeket, amelyeket az időközben ebből a célból meghozott törvények felülírtak.
Az új alkotmány első változatát 1992-ben mutatták be, majd a visszajelzések alapján 1993 márciusára elkészült a második verzió is. Ezután hat ellenzéki párt, az Örmény Forradalmi Szövetség vezetése alatt, egy alternatív alkotmány kidolgozásába fogott, amelyet 1994 januárjára fejeztek be. Az alternatív alkotmány kiterjesztette volna a parlament fennhatóságát, korlátozta volna a köztársasági elnök jogkörét, kiterjesztette volna a helyi önkormányzatok fennhatóságát, lehetővé tette volna a világ bármely részén élő örmények számára az ország kormányzásában való részvételt, illetve nemzetközileg elismertette volna az 1915-ös örmény népirtást. Mivel a kormány és az ellenzék változata jelentősen eltért egymástól, hosszan politikai csatározás vette kezdetét. A végső változatot végül 1995-ben népszavazáson fogadták el.
Az alkotmány felépítése[szerkesztés]
Az örmény alkotmány 9 részből áll[5]:
- rész: Az alkotmányos rend alapjai
- rész: Alapvető emberei és polgári jogok és szabadságok
- rész: A köztársasági elnök
- rész: A nemzetgyűlés
- rész: A kormány
- rész: Az igazságszolgáltatás
- rész: A helyi önkormányzatok
- rész: Az alkotmány elfogadása, módosítások és népszavazás
- rész: Záró és átmeneti rendelkezések
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Örményország első alkotmánya (1995. július 5) Archiválva 2009. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ hatalyos 1. cikk
- ↑ hatalyos 13. cikk
- ↑ hatalyos 2. cikk
- ↑ a b hatalyos
- ↑ hatalyos 3. rész, 55. cikk: Az Örmény Köztársaság elnöke
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Constitution of Armenia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
↑ hatalyos: Örményország hatályos alkotmánya (angol nyelven), 2005. november 27. (Hozzáférés: 2012. október 15.)