Északi-Szentinel-sziget
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Északi-Szentinel-sziget | |
Ország | India |
Népesség | |
Teljes népesség | 42 fő (2011) |
Terület | 59,67 km² |
Hosszúság | 12 km |
Szélesség | 10 km |
Tengerszint feletti magasság | 122 m |
Időzóna | Indian Standard Time |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 11° 33′, k. h. 92° 15′11.550000°N 92.250000°EKoordináták: é. sz. 11° 33′, k. h. 92° 15′11.550000°N 92.250000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-Szentinel-sziget témájú médiaállományokat. |
Az Északi-Szentinel-sziget egyike az Andamán-szigetcsoportnak, melyhez a Déli-Szentinel-sziget is tartozik a Bengáli-öbölben. Csak az északi sziget lakott, a déli sziget teljesen lakatlan.
A sziget lakói a szentinelézek, akik gyakran ellenségesek, és elutasítanak mindennemű kontaktust a külvilággal. Ezenfelül valószínű, hogy az egyetlen olyan sziget, mely a mai napig érintetlen a modern civilizáció számára. Névlegesen a Déli-Andamán közigazgatási körzethez tartozik, mely része az Andamán- és Nikobár-szigetek Indiai-Szövetségi-területének.
Földrajz
[szerkesztés]Az Északi-Szentinel-sziget 36 km-re fekszik nyugatra a Déli-Andaman-szigeten lévő Wandoor településtől, 50 km-re Port Blairtől, és 59,6 km-re északra a Déli-Szentinel-szigettől. Az Északi-Szentinel-szigetet korallzátonyok veszik körül, és nincsenek természetes kikötők. Az egész szigetet – a zátonyok kivételével – sűrű erdőség borítja. A sziget körül egy keskeny tengerpart található, amely mögött a talaj 20 méterre emelkedik, majd fokozatosan 46 méterre. A szigeten a zátonyok 800 és 1300 méter között terjednek a partról. Egy erdős kis sziget, a Constance-sziget, mintegy 600 méterre fekszik a délkeleti partvidéken, a zátony szélén. 2004-ben az Indiai-óceán földrengése megdöntötte a tektonikus lemezt, ezzel 1-2 méterrel emelve azt a sziget alatt. A környező korallzátonyok nagy kiterjedései ki voltak téve ennek, és véglegesen száraz területekké vagy sekély lagúnákká váltak, amelyek kiterjesztették a sziget határait, melyek akár 1 kilométert is szélesedtek a nyugati és a déli oldalon, és a fő szigetet egyesítették a Constance-szigettel.
Történelem
[szerkesztés]Csola dinasztia
[szerkesztés]I. Radzsendra Csola (1014-1044), egyik királya a Tamil Csola-dinasztiának, aki meghódította az Andamán és Nicobar-szigeteket, hogy stratégiai haditengerészeti bázisként használja fel őket haditengerészeti expedíciók indítását a Sriwijaya birodalom ellen. Tinmaittivu szigeteknek nevezték ("Vitézség, Igazság, Erő, szigete") tamil nyelven.
Maratha birodalom
[szerkesztés]Az Andamán és a Nicobar-szigetek egészen a 17. században, ideiglenes tengeri támaszpontot jelentettek a Marátha Birodalom hajói számára. A Marátha haditengerészet Kanhoji Angre admirális vezetésével, a tengeri szigeteken haditengerészeti fölényt szerzett, mely eredményeként végül a szigeteket Indiához csatolta.