Ábrai Károly
| Ábrai Károly | |
| Élete | |
| Születési név | Figura Károly |
| Született | 1830. december 8. Szatmárnémeti |
| Elhunyt | 1912. augusztus 18. (81 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | próza |
Ábrai Károly (Figura Károly) (Szatmárnémeti, 1830. december 8. – Budapest, 1912. augusztus 18.) pedagógus, szerkesztő, író. Felesége Kovács Ilona, leánya Aranka színész, fia Zoltán jogász, helyettes államtitkár, veje Soós István, Hódmezővásárhely polgármestere.
Élete[szerkesztés]
Családnevét 1871-ben változtatta Ábraira. 1846-tól jelentek meg írásai az Életképek című lapban, amiket Julius álnéven írt. A debreceni főiskolán teológiát és jogot tanult. Önkéntesként részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.
1850-től jogot és teológiát tanult a debreceni református kollégiumban. 1853-ban avatták lelkésszé, és a szatmárnémeti református gimnázium tanára lett. 1862-ben Hódmezővásárhelyre hívták, ahol a református gimnáziumban nyolc évig tanított. 1869-től 1877-ig az első helyi hírlap, a Vásárhelyi Közlöny szerkesztője. 1870-ben Vásárhely, majd Csongrád megye főjegyzője.e Honvédként vett részt
1876 és 1884 között Vásárhely polgármestere volt. Ő fúratja a város első két artézi kútját, a Bakay- (1880) és a Nagy András János-kutat (1884). Kezdeményezi a városi közkönyvtár alapítását. 1880-ban a városi küldöttség élén Turinban járt, ahol átadja Kossuth Lajosnak a díszpolgári oklevelet.. 1886-ban politikai ellenfelei megbuktatták, Ekkor Pestre költözött, írásaiból élt.
Számos lap munkatársa volt, szerkesztette az általa alapított Vásárhelyi Közleményeket (1869–1878). Irodalmi munkásságában főleg a történelmi tárgyú regények és elbeszélések a meghatározóak[1]
Főbb művei[szerkesztés]
- Számos lap munkatársa volt, szerkesztette az általa alapított Vásárhelyi Közleményeknek (1869–1878)
- Irodalmi munkásságában főleg a történelmi tárgyú regények és elbeszélések a meghatározóak. Mintegy húsz kötetnyi történelmi regénye és elbeszélés-gyűjteménye jelent meg.
- Az utolsó Szapolyai, regény, 1860[2]
- Emléklapok a hatai történelemből, elbeszélések, 1861
- A nagy hazafiak, regényes korrajz, 1866
- Magyarország 1848–49-ben, regényes korrajz, 1869
- Rajzok nemzetünk múltjából, 1862
- Brankovics Ilona, regény, 1890
- Hazáért és szabadságárt, regény, 1902
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar irodalmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965. 3. old.
- Új magyar életrajzi lexikon I, (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 26. old. ISBN 963-547-415-6