Zomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zomba
Zomba légifotója
Zomba légifotója
Zomba címere
Zomba címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester Szűcs Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7173
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 2042 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 35,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 57,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zomba (Magyarország)
Zomba
Zomba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 24′ 33″, k. h. 18° 34′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 33″, k. h. 18° 34′ 04″
Zomba (Tolna megye)
Zomba
Zomba
Pozíció Tolna megye térképén
Zomba weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zomba témájú médiaállományokat.

Zomba (németül: Sumpa[3]) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Tolnai-Hegyhát délkeleti részén, Szekszárdtól 17 km-re északnyugatra. Megközelíthető a 65-ös főúton.

Története[szerkesztés]

Zomba már az ókorban is lakott volt. A Római Birodalom idejéből maradt ránk az a bronzszobor, amely a zombai Szárnyas Géniusz néven ismert és a Magyar Néprajzi Múzeumban található. A római időben Zombának római kolóniának kellett lennie, a mellette fekvő Ódány helységgel együtt. „Saját szememmel láttam a mai temetőben előkerült hamvvedret” – írta Maronics Mihály plébános az 1770-es években.

A régészek egy avarkorból származó település nyomaira is rábukkantak [mikor?] a község határában. Valószínűleg a honfoglaló magyarok is letelepedtek itt, ugyanis a környék településeinek nevei Árpád törzsét idézik. A településre vonatkozó első írásos emlékek szerint Szent István 1015-ben a pécsváradi apátságnak 41 helységet adományozott, ezek közül a harmadiknak szerepel Zumba (Zomba régi neve).

A korai középkorra vonatkozóan a településre vonatkozó írásos emlékek nincsenek, de valószínűleg lakott hely volt, ugyanis a szomszédos Ódány már templomos helységként szerepel a pápai tized összeírásban.

A török megszállás elnéptelenítette a vidéket. A török defterek szerint az 1580-as években Zombának 11 adózója van. 1603-ban azonban a törökök Simontornya környékén telelnek, melynek következtében Tolna vármegye helységeinek nagy része, köztük Zomba és környéke elpusztul.

Ezután 1704-ig rácok lakták a vidéket. A török kiűzése után a település a császári kincstár birtokába került. A kincstártól Zombát és további 5 települést Dőry László a magyar királyi kancellária Bécsben működő hírvivője kapta adományba 40 000 váltóforint megfizetése ellenében.
Az 1728-as összeírás szerint 1725-ben települt újra Zomba. A kutatások szerint a Felsőrábaközből és Győr vármegyéből érkeztek lakosai. Ezekben az évtizedekben Dőry László a szinte lakatlan vidék betelepítésére német telepeseket is hozatott, így 1741-ben a községet 69 család lakta, közötte 15 német család. 1732-ben Dőry László özvegye, második házasságában Andor Józsefné (innen ered az Andor-puszta elnevezés) szerződést kötött a jobbágyokkal az akkori hűbérszolgáltatások teljesítése tárgyban. Átengedte a jobbágyoknak az egész zombai határt, megállapítást nyert a jobbágyok és zsellérek szolgáltatásainak mértéke, a szabad költözködés feltételei.
Az első telepesek között nagy számban voltak evangélikusok, akiknek már 1728-ban saját imaházuk volt, és a sárszentlőrinci lelkész tartott számukra istentiszteletet.

Az ellenreformáció folyományaként a katolikus földesúr Dőry Ádám elvette imaházukat, megtiltotta a szentbeszédek tartását, valamint a hétköznapi könyörgéseket. A hűbérszolgáltatások terén is előnyben részesítette a katolikusokat.
Az elégedetlen zombaiak közül 1744. április 20-a táján 29 család – megtudva, hogy báró Harruckern János György Békés vármegyei földbirtokos terjedelmes és lakatlan birtokaira jobbágyokat keres – tudós és jámbor Dénes Sándor iskolamester vezetésével vándorútra indult, bérbe vették az orosházi pusztát és felépítették Orosházát. Orosházán még ma is megvan a harang, amit az odaköltözött zombaiak magukkal vittek.

A Zombán maradt magyar és németajkú lakosság szorgalmas munkával egyre jobb anyagi körülmények közé került, a termékeny lösztalajon virágzó mezőgazdasági kultúrát teremtettek, a Szekszárd vidéki szőlőkultúrának és élenjáró művelői voltak.

A 19. században a község Tolna vármegye jelentős települései közé tartozik, melynek eredményeként 1861-ben a megye 13-ik településeként megkapta a gyógyszertár fenntartásának jogosítványát. A község első gyógyszerésze Rozsnyay Mátyás gyógyszerész volt, 1874-ig. Emlékét a helyi gyógyszertárban emléktábla őrzi.

A 20. század első felében Zomba közigazgatásilag a Bonyhádi járás elsősorban mezőgazdasági jellegű települése. A jó természeti adottságoknak köszönhetően a község gazdái élenjárnak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Állatvásárai jelentősek, önálló téglagyára, malma, sajtgyára működött. Földművelő gazdái a megyében először használtak gazdálkodásukhoz műtrágyát.

A második világháborút közvetlenül megelőzően a községben 229 magyar és 238 németajkú család lakott összesen 2040 fő. A háborút követően a német lakosság közül 172 család kitelepítésre került, helyébe székelyek (158 család 586 fővel) és felvidékiek (44 család 138 fővel) települtek be. A községben 66 német család (162 fő) maradt.

Jelenleg a községnek mintegy 2000 lakosa van, a középkor óta itt élő, a török hódoltság után betelepített magyar, valamint székely, felvidéki és német népcsoportok lakják.

A zombai mikrotérség (Zomba, Harc, Kéty, Felsőnána) vezetője. Fontosabb külterületei: Szentgál-Szőlőhegy, Nagytormáspuszta.

Az iskola 1996 óta működik társulásban Felsőnánával, azóta a következő iskolák csatlakoztak: 1998-tól Harc, 2007-től Kéty illetve Tengelic.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Neves zombaiak[szerkesztés]

  • Itt élt 1869 és 1888 között Rozsnyay Mátyás (1833-1895) neves gyógyszerész, az íztelen kinin feltalálója.
  • A Zombához tartozó Szentgálpusztán született Palkó Sándor (1959–2002) ornitológus, természetvédelmi szakember.
  • Boros Jolán operaénekes, magyarnóta énekes, népdalénekes. Zombán született 1914. december 12-én.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zomba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zomba témájú médiaállományokat.