Wikipédia:Javaslatok kiemelt képekre/Munkácsy Golgota part2.JPG
Kép:Munkácsy Golgota part2.JPG (kiemelt státuszt nem kapta meg, lezárva: 2008. október 8.)[szerkesztés]
Jelöltem, mert jó a felbontás, így még a vászonlikak is látszanak, és az egy strukturális szempontú elemzésnél nagyon hasznos; jó részlet van választva, és a kép még Magyarországon van. Kíváncsi vagyok, kap-e kiemelt státuszt egy reprodukció, mert eztet nem kötötték ki. SLüzzenet 2008. szeptember 5., 21:59 (CEST)
Azzal ne jöjjön senki, hogy az arcvonalak nem élesek. Ez olajfestmény. Élőben sem éles. SLüzzenet 2008. szeptember 5., 22:07 (CEST)
támogatom Nagyon jó a felvétel, a teljes kompozíciónak a szélén van ez gazdája lovát vezető figura, aki megdöbbenten és rémülten távozik Krisztus megfeszítésének helyszínéről, nagyon jól ragadta meg a fényképész ezt a részletet, nem tudhatta "szélesebben" bevenni, mert mint említettem a kép szélén van e figura, amúgy magának Munkácsynak arcképét is idézi cseppet meg a hozzáállását is az ilyen véres eseményekhez. Munkácsynál úgy áll össze az egész kompozíció, hogy minden részletnek, minden alaknak megvan a külön jelentése, üzenete, ha bárki, akárhányszor lefényképezné, nem tudná így eltalálni, mint e fénykép szerzője, a Golgota egyik legfantasztikusabb alakja. Nézzétek meg a Munkácsy Mihály szócikket. Persze az sem segít, régóta nem tanítják már az általános iskolákban meg a középiskolákban Munkácsyt meg múzeumba is ritkán viszik a gyerekeket.– Mártiforrás 2008. november 5., 22:28 (CET)
ellenzem A kompozíció szerintem hibás: az alak érinti a kép bal oldalát és kinéz a képből. A keze nem teljes, valamint van egy félbevágott lófejünk. Összességében: túl szűk a képkivágás (annak ellenére mondom ezt, hogy általában ezt pártolom, ha ezzel fölösleges részletek maradnak le a képről). misibacsi*üzenet 2008. szeptember 6., 09:36 (CEST)
- Későn jöttem, most utólag látom, sajnálom ezt a képet, fel kellene újra dobni:-(– Mártiforrás 2008. november 9., 22:33 (CET)
megjegyzés Nem a kompozíció a lényeg, hanem az, hogy magát a képi felületet tanulmányozni lehessen. Nemsokára ezt is elvihetik Mo-ról, és akkor csak ez lesz. SLüzzenet 2008. szeptember 7., 12:34 (CEST)- megjegyzés A festmény Debrecenben van, a Déri Múzeumban. Nem lehet róla további képeket készíteni?? Ami itt van most bemutatva, az a becslésem szerint a festmény felületének kb. 1%-a lehet... (A teljes kép itt nézhető meg: hung-art.hu, vagy euroastra.info) Mint látható, a kép nem a festmény valamely jelentősebb részletét ábrázolja (pl. Krisztust), hanem egy kevésbé fontos szereplőjét, és nem tudjuk, vajon miért ezt a részletet választotta a fénykép készítője? Ez tetszett meg neki? Tényleg érdekes lenne tudni. misibacsi*üzenet 2008. szeptember 7., 18:29 (CEST)
- megjegyzés Igen, Debrecenben van. Még. Mert letétben van. Az egyetlen magyar tulajdonban lévő kép az Ecce homo. A krisztus Pilátus előttöt már elvitték Kanadába. Ha egyet már elvittek, lehet h ehhez is ekdvet kap a tulajdonos. Abba meg a MNG nem fog belemenni, hogy a redakciókat bocsássa rendelkezésre, mert az a látogató becsapása. Nem beszélve arról, hogy a redakciók valamivel kisebbek. Múzeumban tilos fényképezni. Ezt minden múzeumba látogató tuggya. Kivéve a Nemzeti Múzeum (csekély 2000 Ft, és a kiállított árgyakat fotózni nem szabad) illetve az IPM (500 Ft, és itt mindent lehet). Mondom: nem a téma a fontos, nem a kompozíció, hanem a képi felület. Strukturális elemzésnél a részlet a lényeg. A linkeket azért mutatod, mert feltételezed rólam, hogy nem ismerem a képet? Nagyon is jól ismerem, mint a 19. sz-i magyar festészet anyagának jelentős részét, és egyiket sem repróról. SLüzzenet 2008. szeptember 10., 12:31 (CEST)
