Védjegybitorlás

A védjegybitorlás egy jogsértő cselekmény, lényegében más védjegyének jogosulatlan használata. A védjegyoltalomból eredő jogok megsértéséhez polgári jogi, büntetőjogi, valamint vámjogi jogkövetkezmények fűződnek. A hatályos magyar jogi szabályozás a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) azonos című V. fejezetén alapul. Eltér ettől a jellegbitorlás, amely bizonyos tisztességtelen piaci magatartásokkal függ össze.

A magyar szabályozás

Első hazai védjegytörvényünk, az 1890. évi II. törvénycikk III. fejezete szerint a védjegybitorlás vétségnek minősült.^[1]

A hatályos magyar jogi szabályozás a védjegytörvény^[2] azonos című V. fejezetén alapul.

Történeti visszatekintés: az 1969. évi IX. törvényben

A védjegyről szóló (már nem hatályos) 1969. évi IX. törvény a védjegybitorlásról az alábbiakban rendelkezett:

Védjegybitorlást követ el, aki a védjegy árujegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruval kapcsolatban jogosulatlanul használja más védjegyét vagy ahhoz összetéveszthetőségig hasonló más megjelölést.^[3]

A védjegyjogosult a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgárijogi igényeket támaszthatta:

a) követelhette a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelhette a védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelhette, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelhette a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
e) követelhette, hogy a bíróság rendelje el a védjegybitorlásra használt eszközök és a védjeggyel ellátott termékek lefoglalását.^[4]

A bíróság az eset körülményeihez képest elrendelhette, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket jogsértő mivoltuktól fosszák meg, vagy azokat a bírósági végrehajtás szabályai szerint értékesítsék, ez utóbbi esetben a befolyó összeg felől ítéletében határozott.^[5]

Ha a védjegybitorlás vagyoni kárt is okozott, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártérítés járt. A kár megállapítása során figyelembe kell venni a védjegybitorlásnak a vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatását.^[6]

A védjegynek a védjegylajstromba bejegyzett használója a védjegybitorlás ellen saját nevében akkor léphetett fel, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg és felhívása harminc napon belül nem vezetett eredményre.^[7]

A hatályos szabályozás

Védjegybitorlást követ el, aki a védjegytörvény^[8] 12. §-ában foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.^[9] A védjegybitorlással szemben polgári bíróság előtt lehet fellépni a Vt. XII. fejezetében szabályozott védjegyperek egyikével, a védjegybitorlás miatt indított perrel.^[10]

A jogosulatlan használat módjai

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. (Kizárólagos használati jog).^[11]

A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.^[12]

A Vt. példálózó jelleggel ("különösen") felsorol néhány jogosulatlan védjegyhasználati magatartást:

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.^[13]

A polgári jogi igények

A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.^[14]

Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.^[15]

A védjegyjogosult a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették.^[16]

A védjegyjogosult a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki

a) kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett árukat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez;
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással érintett áruk előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások nyújtásában.^[17]

Az említett a)-c) pontjok alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek, ha az érintett áruk, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.^[18]

A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:

a) a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők, a bitorlással érintett árukat birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.^[19]

A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, árukat és csomagolóanyagokat - elsősorban a védjegy eltávolításával - fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.^[20]

A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk és csomagolóanyagok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a védjegybitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.^[21]

A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás súlyosságával arányban álljon.^[22]

A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.^[23]

Vonatkozó magyar bírósági gyakorlat

EBH2005. 1315. III. Ha a bíróság a jellegbitorlást megállapítja, az elégtétel adása körében annak helyét, mértékét, módját és a nyilvánosságra hozatal maximális költségét az ítéletben meg kell határoznia (1952. évi III. törvény 152. §; 1997. évi XI. törvény 27. §; 1996. évi LVII. törvény 86. §).
BH2007. 260. Ha a védjegybitorlás miatt indult perben megállapítható, hogy a vitatott megjelölésre az alperes a megjelölés használatát megelőzően védjegy lajstromozása iránt eljárást kezdeményezett és az még jogerősen nem fejeződött be, a per tárgyalását fel kell függeszteni. Az adatszolgáltatás iránt előterjesztett keresetben határozottan meg kell jelölni, hogy milyen adatok szolgáltatására kéri kötelezni a jogosult a kötelezettet. Ha a bíróság a jellegbitorlást megállapítja, az elégtétel adása körében annak helyét, mértékét, módját és a nyilvánosságra hozatal maximális költségét az ítéletben meg kell határoznia (1952. évi III. törvény 152. §; 1997. évi XI. törvény 27. §; 1996. évi LVII. törvény 86. §).
BH2005. 145. A védjegyjogosultnak a védjegy kizárólagos használatára való joga a gazdasági tevékenység minden területén, így az internetes használat vonatkozásában is érvényesül, ezért a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést domain névként a védjegy jogosultja használhat (1997. évi XI. tv. 12. § és 27. §).
BH2004. 368. Ha a per tárgya annak megállapítása, hogy egy adott védjegyet a felperes jogelődje megszerzett, az illetékesség megállapítására az általános illetékességi szabályok az irányadók [1997. évi XI. törvény 27. §, 95. §, 1952. évi III. törvény 30. §].
BH2001. 368. A védjegyjogosult a védjegybitorlásból eredő követeléseit engedményezheti, az engedményes pedig jogosult a védjegybitorlás miatt saját nevében fellépni [1997. évi XI. törvény 12. §, 16. §, 19. § (1) bekezdés, 22. §, 27. § (2) bekezdés, 29. § (1)-(2) bekezdés, 95. § (2)-(3) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 207. § (1) bekezdés, 328. § (1), (2), (4) bekezdés, 1952. évi III. törvény 156. § (1) bekezdés].
BH2000. 394. Tisztességtelen piaci magatartásra és védjegybitorlásra alapított ideiglenes intézkedés meghozatalának feltételei [1996. évi LVII. törvény 5. §, 6. §, 86. § (2) bekezdés d) pont, 1997. évi XI. törvény 27. § (2) bekezdés f) pont, 95. § (2)-(3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 156. §].
BH2000. 346. Védjegybitorlási perben az ideiglenes intézkedés meghozatalának feltételei [1997. évi XI. törvény 5. § (2) bekezdés, 12. § (2) bekezdés, 27. §, 95. § (1)-(3) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 77. §, 1952. évi III. törvény 156. § (1) bekezdés, 1986. évi II. törvény].
BH1998. 375. A védjegy jogosulatlan használatának minősül a termék jogsértő előállításán túlmenően az ilyen termékek forgalmazása is [1969. évi IX. tv. (Vt.) 13. § (1) bek., (2) bek. c) pont, 1997. évi XI. tv. 117. § (3) bek.].
BH2001. 368. A védjegyjogosult a védjegybitorlásból eredő követeléseit engedményezheti, az engedményes pedig jogosult a védjegybitorlás miatt saját nevében fellépni [1997. évi XI. törvény 12. §, 16. §, 19. § (1) bekezdés, 22. §, 27. § (2) bekezdés, 29. § (1)-(2) bekezdés, 95. § (2)-(3) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 207. § (1) bekezdés, 328. § (1), (2), (4) bekezdés, 1952. évi III. törvény 156. § (1) bekezdés].

A védjegybitorlás vámjogi következményei

Vt. 28. § Bitorlás esetén a védjegyjogosult - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.^[24]

A bejelentő és a védjegyet licenciaszerződés alapján használó jogai védjegybitorlás esetén

Védjegybitorlás miatt a bejelentő is felléphet, az eljárást azonban fel kell függeszteni mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerősen nem döntöttek.^[25] A védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében felléphet a védjegybitorlással szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a védjegyjogosult a felhívástól számított 30 napon belül nem intézkedett.^[26]

A védjegybitorlás büntetőjogi következményei

A Büntető Törvénykönyv 329/D. §-nak értelmében két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a védjegy jogosulatlan utánzásával vagy átvételével megsérti a védjegyjogosult oltalomból eredő jogait és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

Minősített esetben a büntetés bűntett miatt akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Az európai uniós védjegyjogban

Az Európai Unió védjegyrendelete is szankciókkal fenyegeti a védjegybitorlást.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

↑ 29. és köv. §
↑ A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, rövidítve: Vt.
↑ 1969. évi IX. törvény 13. § (1) bek.
↑ 1969. évi IX. törvény 13. § (2) bek.
↑ 1969. évi IX. törvény 13. § (3) bek.
↑ 1969. évi IX. törvény 13. § (4) bek.
↑ 1969. évi IX. törvény 14. §
↑ Vt.
↑ Vt. 27. § (1) bek.
↑ Vt. 95. és következő §-ai
↑ Vt. 12. § (1) bek.
↑ Vt. 12. § (2) bek.
↑ Vt. 12. § (3) bek.
↑ Vt. 27. § (2) bek.
↑ Vt. 27. § (3) bek.
↑ Vt. 27. § (4) bek.
↑ Vt. 27. § (5) bek.
↑ Vt. 27. § (6) bek.
↑ Vt. 27. § (7) bek.
↑ Vt. 27. § (8) bek.
↑ Vt. 27. § (9) bek.
↑ Vt. 27. § (10) bek.
↑ Vt. 27. § (11) bek.
↑ Vt. 28. §
↑ Vt. 29. § (1) bek.
↑ Vt. 29. § (2) bek.

Források

A többször módosított 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról
1890. évi II. törvénycikk

További információk

Pfizer Inc. Must Pay $143 Million to Trovan Ltd. in Largest Trademark Judgement Ever Awarded in the United States
Section 43(a) of the Lanham Act (15 U.S.C. 1125(a))
The Trade Mark Act (UK)
Trademark infringement FAQ Blog
Dr. Vida Sándor: A védjegybitorlás elkövetésének motivációja. Magyar Jog, 1994. 5. szám

Kapcsolódó szócikkek

[1] 29. és köv. §

[2] A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, rövidítve: Vt.

[3] 1969. évi IX. törvény 13. § (1) bek.

[4] 1969. évi IX. törvény 13. § (2) bek.

[5] 1969. évi IX. törvény 13. § (3) bek.

[6] 1969. évi IX. törvény 13. § (4) bek.

[7] 1969. évi IX. törvény 14. §

[8] Vt.

[9] Vt. 27. § (1) bek.

[10] Vt. 95. és következő §-ai

[11] Vt. 12. § (1) bek.

[12] Vt. 12. § (2) bek.

[13] Vt. 12. § (3) bek.

[14] Vt. 27. § (2) bek.

[15] Vt. 27. § (3) bek.

[16] Vt. 27. § (4) bek.

[17] Vt. 27. § (5) bek.

[18] Vt. 27. § (6) bek.

[19] Vt. 27. § (7) bek.

[20] Vt. 27. § (8) bek.

[21] Vt. 27. § (9) bek.

[22] Vt. 27. § (10) bek.

[23] Vt. 27. § (11) bek.

[24] Vt. 28. §

[25] Vt. 29. § (1) bek.

[26] Vt. 29. § (2) bek.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]