Ugrás a tartalomhoz

Vittorina Bartolucci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vittorina Bartolucci
Született

Firenze[4]
Elhunyt1915. március 4. (55 évesen)[4]
Budapest[4]
ÁlneveBartolucci Viktória
HázastársaPártos Gyula
Gyermekeikét gyermek:
Pártos Elza Laura (1893–1977) Pártos Lili (1891–1974)
SzüleiFinncesco Bartolucci
Luisa Pistelli[5]
Foglalkozásaoperaénekes
SablonWikidataSegítség

Vittorina Bartolucci, Bartolucci Viktória (Firenze, 1859. április 18. vagy 1861. április 20.Budapest, 1915. március 4.) operaénekesnő (mezzoszoprán). Pártos Gyula építész felesége, Radnai Miklós zeneszerző, operaigazgató anyósa.

Pályafutása

[szerkesztés]

Csengő, szép hangjával, játszi természetével már mint a ferrarai leányiskolai növendéke feltűnő jelét adta hivatottságának. E természetes hivatottságot követve lépett először színpadra 1877 december havában Pesaróban. S miután körútjában az összes nagyobb olasz városban tetszést aratott, Verdi újonnan készült Aidájával európai körútra indult. Budapesten 1881 októberében lépett föl először a Favorita címszerepében s oly osztatlan tetszést aratott, hogy azonnal szerződtették. Magyarország iránt való rokonszenvének kifejezéséül csakhamar megtanult magyarul és Bánk bán Gertrudját, Atala címszerepét, Faust és Mephistopheles Margaretáját, a Próféta Fidesét, Carmen címszerepét a legszebb sikerrel énekelte magyarul. 1880-tól a Nemzeti Színház, később az Operaház tagja 1886-ig, majd visszalépett a színpadtól miután nőül ment Pártos Gyula fővárosi műépítészhez. 1900 és 1904 között újból az Operaház tagja volt. Drámai hangja miatt alt szerepeket is énekelt.

Fontosabb szerepei

[szerkesztés]
  • Amneris (Verdi: Aida)
  • Carmen (Bizet)
  • Gertrúd (Erkel Ferenc: Bánk bán)
  • Azucena (Verdi: A trubadúr)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár-Móra Ferenc Múzeum, 1992.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap