Vita:Volgai bolgárok
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Álmos - Almus[szerkesztés]
Almysh családfáját a Dulo dinasztiára vezette vissza, Attiláig, ősei között szerepelt Ugek. A magyar Álmos őseként krónikáink feljegyezték Ügyeket. A magyar Álmos születési idejét csupán a mesemondóként aposztrofált Anonymustól ismerjük (819-et ír). Almysh viszont 895-től (beszédes évszám - magyar honfoglalás, éppen az az időpont, amikor Álmos eltűnik a magar történelemből - 925-ig Volgai Bulgáriában uralkodik. Magyar történészek szerint "ha nem tudnánk Levédiáról és Etelközről a krónikákból, azt hihetnénk, hogy a honfoglalók egyenesen Volgai Bolgárországból érkezve foglalták el a Kárpát-medencét" (Ligeti Lajos). Köztudott, hogy a volgai bolgárok és a magyarok a volga-káma övezetben egymás szomszédai voltak, kultúrájuk is jelentős hasonlóságot mutat, etnikai keveredés is volt közöttük, valamint a magyar honfoglaló törzsek között biztosan voltak volgai bolgárok is. Egyes magyar nyelvészek, történészek azt sem veszik biztosra, hogy egyáltalán tudtak magyarul Árpád "magyarjai", és nem tudják biztosan, hány százalékuk beszélhetett magyarul és mennyi törökös nyelve(ke)n. Ugyanis a honfgolalók vezető rétege törökös (türk) neveket és tisztségneveket viselt, az államszervezet törökös felépítésű volt. A XIII. sz-ig megfigyelhető, hogy az uralkodó réteg és a köznép mintha két teljesen különálló etnikumból került volna ki. Meglehetősen "félénk" következtetés, hogy a két Álmos neve hasonlít, de ennek oka az, hogy "az Álmos név gyakori lehetett a sztyeppén". Egy időben, egyazon földrajzi területen élt két Álmos, míg sem előtte, sem utána egy sem. Az Álmos-Almus azonosítást mindössze Anonymusra hivatkozva elutasítani nem megalapozott. A magyar történész szakmna gyakran tapasztalható "szokása", hogy Anonymust mesemondónak tartja a legtöbb esetben, amikor más forásból nem igazolható állításait vizsgálja - azonban amikor egy-egy vezető kutató hivatalos elméletét csak Anonymussal lehet igazolni, akkor viszont nagy forrásértéket tulajdonítanak neki. A teljességgel gyanús eredetű bolgár krónikagyűjtemény, a Djagfar Tarihi azonban szolgál egy érdekes adattal: Almysh fia e forrásban nem más, mint 'Arbat' herceg, aki magyarjai (!) és volgai bolgárjai élén 895-ben elfoglalja a Kárpát-medencét, miközben Almus elhagyja addigi rezidenciáját, Kievet megkezdi uralkodását Etil Bulgáriában. Ezek szerint Álmos - amennyiben megegyezik Almysh-sal - jóval fiatalabb volt a honfoglaláskor, csupán 60 év körüli, míg Árpád a húszas évei végén, harmincas évei elején járhatott akkor. A Djagfar Tarihit mint forrást nem lehet 100%-ig komolyan venni, azonban az ötlet, amit ad, nagyon is elképzelhető és sajnos a magyar szakemberekig még nem jutott el elmélet szinten sem, ezért komoly szakmai vizsgálat, vagy akár cáfolat sem születhetett ezidáig az Álmos-Almus azonosság megállapítására.
Az eszegelekről: a szakirodalomban török népként, a bolgárok egyik törzseként híresültek el, sokszor hívják őket eszegel-bolgároknak. Holott soha, senki nem bizonyította, hogy bolgárok lettek volna, nyelvüket sem ismerjük, csupán Ibn Ruszta és Gardézi mondja róluk, hogy "a bolgárok egyik fajtája". Azonban ugyanazen írók hasonlóképpen mondják amagyrokról, hogy "a magyar a türkök egyik fajtája", azonban tudjuk, hogy a magyarok nyelve nem a türk, vagyis ezek a feljegyzések inkább úgy értelmezhetőek mai értelmeben, hogy "a magyarok a türkökhöz tartoznak", ez így igaz is, mivel a Nyugati Türk birodalom szerves részét képezték, ezért is emlegették őket (főleg a bizánciak) türkökként. Az eszegelek tehát a bolgárok alá tartoztak, az ő uralmuk alatt éltek, de ez nem jelenti azt, hogy bolgár nyelvet beszéltek volna, vagy bolgár nemzetiségűek lettek volna.
Kristó Gyula ugyan valóban kizárja az eszegel-székely azonosítást nyelvészeti alapon, azonban ezt más kutatók cáfolják (pl. Hölbling Tamás), egyáltalán nincs ebben egyetértés, még távolról sem jutott nyugvópontra e kérdés, legalábbis nem olyan mértékben, hogy kijelenthessük, hogy az azonosítás kizárt. Nem tudhatjuk, mely szomszédos nép nevezte őket eszegelnek, melynek nyelvén keresztül magyarázható lenne, hogyan lett a székelyből eszegel, Kristó csak annyit bizonyított, hogy az elnevezést nem magyarok adták az eszegeleknek.
Az "eszkilekről", eszegelekről szóló wiki cikkben is említett másik nevük a khermikionok, ami mai olvasatban: "cseremiszek". A cseremisz a marik külső elnevezése, melyet más népek használtak rájuk, önelnevezésük a manysi. Ha az eszegelek voltak a magyarokhoz Levédiában vagy Pannóniában csatlakozott néprész, és a cseremiszekkel (marikkal) való azonosításuk révén tudjuk róluk, hogy (finn)ugorok voltak, innen már csak egy lépés, és meg is magyarázható a székely nép nyelvének finnugor eredete és nyelvrokonsága a bejövő magyarok finnugor nyelvet beszélő részével.
Mindezekért és még sok más okból korai lenne kijelenteni, hogy Almus és Álmos, valamint az eszegelek-székelyek nevei csak véletlenségből hasonlítanak egymáshoz, hiszen létezik olyan logikai keret, melyben értelmet kapnak a jelenleg értelmetlen hasonlóságok-egyezések.