Vita:Tarsoly

Nem etelközi

Jelenleg az szerepel, hogy "etelközi Veszelovói cseremisz". Az etelközi szállásterületet a Dnyeper és Szeret közötti területre lokalizálják régeszeti leletek alapján. Veszelovo a Volga mellett van. Javítva.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. március 18., 15:17 (CET)

Veszelovói

Dash: "Pl. a volgai bolgár és udmurt tarsolylemezek nem ezüstből készültek, az aranyozott ezüst használata úgy néz ki a magyarok sajátja volt. De épp ezért van az, hogy minél több dolog egyezik a markereinkkel, annál biztosabban köthetjük a magyarokhoz. Viszont ez még mindig nem jelent magyar jelenlétet, ahhoz a leletmiliőnek is stimmelnie kell. Ez egy komoly probléma a régebbi kutatásokkal amire Türk is rendszeresen felhívja a figyelmet, hogy pár dolgot újra kellene gondolni, mivel akkoriban annyira örültek minden keleti leletnek, hogy nem igazán foglalkoztak azzal hogy ha pl. a tarsolylemez egy 10. századi rusz vagy alán temető közepéről került elő, akkor az kevésbé lehet honfoglaló magyarok hagyatéka.

Szóval pl. ha egy udmurt vagy volgai bolgár sírból egy bronz tarsolylemez előkerül aminek valami motívuma egyezik a magyarokkal, az még közel nem jelent se magyar jelenlétet se magyar gyártmányt, maximum azt hogy közvetlenül vagy közvetve találkoztak a magyar ötvösművészettel. [...]

A veszelovói tarsolylemez véleményezése egyébként igen szerteágazó bár általában magyar gyártmánynak tartják.

Nagyjából azok az opciók merültek fel eddig, hogy: helyben készítették a marik (szinte biztos valami "koppintásként"), a kárpát-medencei magyaroktól került oda valahogy a 10. században, az etelközi magyaroktól került oda valahogy a 9. században, akárhonnan is de valami távolsági kereskedelem eredménye, vagy a kedvencem amit aszem Klima vetett fel, hogy egy oda érkező magyar vándorötvös munkája is lehet." [1]

"Egyébként nem hiába szempont, hogy lehetőleg legyen palmettás is meg poncolt is meg aranyozott ezüst is meg kerüljön elő honfoglaló lelelmiliőben is, stb. stb. mert egyébként könnyen félreszalad az ember és elkezdi egy motívum eredetét követni miközben abba hitbe ringatja magát, hogy egy népet követ." [2]
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. szeptember 13., 07:26 (CEST)

Veszelovo II.

„A cseremiszföldi veszelovói tarsolylemez a honfoglaló magyarság régészeti hagyatékának egyik legközelebbi párhuzama. A leletet Erdélyi István ismertette az Archaeológiai Értesítő 88. kötetének I. számában (Újabb adatok a tarsolylemezek stílusának elterjedéséhez Kelet-Európában. 1961. 95–100. l.). A tarsolylemezt Dienes Ö. István rajza nyomán ismerik a régészek, finnugristák és minden egyéb emberfajtához tartozó érdeklődők, leginkább Fodor István: Verecke híres útján (Bp. 1975.) című kötetének 215. oldaláról, de a rajz megjelent más publikációkban is.

A veszelovói tarsolylemez legközelebbi párhuzama a tiszabezdédi. Ezt már Erdélyi István is megállapította idézett cikkében (95.). A hasonló jegyeket Fodor István így foglalja össze: „A két lemez alakja ugyan eltérő, felületük kidolgozásában azonban több egyezést is találunk. A mintáktól szabadon hagyott felületet (a hátteret) mindkettőn kerek poncokkal töltötték ki. Közel áll az állatalakok megmintázása is. A veszelovói lemez oroszlánjain az említett spirálvonal és a bordák jelölése igen közeli a bezdédi lemezen az életfa két oldalán lévő állatalak (szenmurv) megmintázásához.” (A szenmurv az iráni mitológia egyik szereplője, félig madár, félig nagymacskaszerű ragadozó, magyarul pávasárkányként is említi a szakirodalom.)

Tanulmányában Fodor István ezután azt a kérdést tárgyalja, hogyan került a cseremiszekhez a veszelovói tarsolylemez: 1. Talán ott készült? (Erre gondolt Erdélyi István 1961-ben, 95.) 2. Talán a Kárpát-medencébe betelepült magyaroktól került a cseremiszekhez? (Erre gondolt V. P. Darkevics 1976-ban – Hudozsesztvennij metall vosztoka, 173. Moszkva.) 3. Talán az etelközi magyaroktól került a cseremiszekhez? (Erre gondolt Fodor István 1979-ben – Einige Beiträge zur Entfaltung der ungarischen Kunst der Landnahmezeit. Alba Regia XVII. 69.)” A cseremiszföldi tarsolylemez magyar kapcsolatairól (2009)
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. szeptember 14., 13:43 (CEST)

Szkíta???

Most ez szerepel a szövegben: „A 8-10. században a Volgai Bolgárország ellenőrizte az Urál hegység mindkét oldalán, egészen északra vezető kereskedelmi útvonalakat. A szkíta népek által lakott területekre irányuló kereskedelmi expedícióknak lehettek magyar résztvevői is – akik ebben az időben a volgai bolgárok melletti törzsi szálláshelyeken laktak – így kerülhettek a marikhoz, komi-permjákokhoz, hantikhoz...”

Milyen „szkíta” népek a marik meg a hantik?!

Eredetileg [3] meg finnugor népek volt a mondatban, aztán 2021 augusztusában egy névtelen szerkesztő szkítára „javította”. Javítottam.

-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2023. október 5., 08:13 (CEST)