Vita:Surányi János (agrármérnök)
Új téma nyitásaÚj emlékérem a növénytermesztőknek Surányi János-emlékérem 2005.07.04.
A Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Bizottsága a növénytermesztéstan területén végzett kiemelkedő tudományos teljesítmény elismerésére Surányi János-emlékérmet alapított.
Surányi János (1886-1965) egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, Kossuth-díjas, a magyar növénytermesztési kutatás és oktatás kiváló szakembere volt. Nevéhez fűződik a modern kukoricatermesztés kialakítása, valamint a kettőstermesztés módszereinek kidolgozása.
A kitüntetést évente egy alkalommal a Növénytermesztési Bizottság által létrehozott és Izsáki Zoltán egyetemi tanár elnökletével működő kuratórium ítéli majd oda. Az emlékérem bronz plakettjét Péter Ágnes Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. A Növénytermesztési Bizottság elnöke az MTA 2005. júniusi elnökségi ülésén tájékoztatást adott a kitüntetés alapításáról, valamint bemutatta az emlékérmet.
Jolánkai Márton
- - -
Ma a környezetvédők oldaláról is divatos talajvédelemről beszélni. Talajtanosaink közül többen évtizedek óta (Stefanovits) foglalkoztak, foglalkoznak a talajvédelemmel. A növénytermesztők közül legélesebben Surányi János vetette fel még jóval a Világháború előtt. Ezt a későbbiekben is megismételte. Hadd idézzek Surányi Jánosnak 1960-ban elhangzott, de nem publikált akadémiai székfoglalójából: „Pályám vége felé, mind nagyobb érdeklődéssel fordultam talajvédettség vagy növényvédettség és a talajvédelem felé. Én ugyan már elég korán megláttam, és így elégszer tapasztaltam, amit sajnos sohasem részesítettek kellő figyelemben. Ami pedig a talajvédelmet, a talajpusztulást illeti, az erózióval és a deflációval, hiába okoztak ezek nemzeti katasztrófákat, általános elszegényedést világméretekben, mint átokkal vert balga teremtmény, az ember nem figyelt fel rájuk és nem tett ellenük intézkedéseket”. Surányi javaslatai: • Legyen minél állandóbb a növénytakaró. • Nagyobb figyelmet kell fordítani mind a szerves-, mind a műtrágyázásra. • Rétegvonalas művelés. • Szalagos vetés. • Sáncolás...védőfásítások, újragyepesítés.
Mezőgazdaságunk termelésébe tehát nálunk is új rendszert kell bevezetni, a talajvédő növénytermesztést. Győrffy Béla: A biogazdálkodástól a precíziós mezőgazdaságig. Magyar Tudományos Akadémia, Mezőgazdasági Kutató Intézete, Martonvásár
- - -
1957-ben Kossuth-díjat kapott.
- - -
Surányi János professzor, a magyar búzatermesztés talán minden időkben legnagyobb alakja így ír a harmincas években történt átszervezésről: "...Mindössze 6-8 év alatt sikerült termelési politikánkban érvényre juttatni azt az elvet, hogy a termesztett búzafajták száma a lehetőség szerint csökkentessék és néhány olyan fajtára szorítkozzék, melyek a legtöbb biztosítékot nyújtják arra, hogy minél nagyobb tömegű és egyenletesen kiváló minőségű búza legyen megtermeszthető:...". Most talán nekünk már ennyi időnk sincs a cselekvésre. In.: Magyar Mezőgazdaság - 1999. szeptember 15. p. 10-11 [2]