Ugrás a tartalomhoz

Vita:Neoavantgárd

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt --peter.josvai 1 évvel ezelőtt a(z) értelmezési klisék csapdája témában

értelmezési klisék csapdája

[szerkesztés]

Kedves szerkesztők,


Napjaink "mi vagyunk legfelül" - attitűdje (mint a legutolsó generáció --eddig-- az értelmezésben) számos csapdát rejt, amik a Wikipedia cikkek szerkesztésekor könnyen aktivizálódnak.

Lásd ezt a mondatot:

"Magyarországra azonban csak töredékes információk jutottak, ugyanis az ötvenes-hatvanas évek hazai kultúrpolitikája, a Három T (Tűr-Támogat-Tilt) rendszere szigorú felügyelet alatt tartotta a hazai kulturális termelést."


Két félre osztanám, ott, hogy "ugyanis"... így összesen 3 tétellel van dolgunk.

Az első fél, a második, és az "ugyanis", mint összekötő, értelmező egység, legyenek A, B, és "Ö" rendre.


A: hamis állítás. Egyszerűen nem állja meg a helyét.


Hamis azt állítani -- sugalmazni, tényként kezelni --, hogy nálunk akkor tud valami létrejönni, ha a nyugati verzióról értesülnek a hazai művészek.

A neoavantgárd és/vagy a Fluxus nem úgy működik, mint a magyar popzene (1990 óta), hogy vannak a nyugati trendek, és létrejönnek a magyar koppintások.


A magyar neoavantgárd, ahogyan a fluxus is, originálisan "is" felütheti a fejét. Sőt, valójában csak úgy. Azaz, még ha a vasfüggöny hermetikusan elzárta volna is a magyar értelmiséget Nyugattól, akkor is létrejöhetett volna neoavantgárd -- ahogyan létre is jött, csak nem a Sztálin-Rákosi időszakban (ami nem túl meglepő).


B: a TTT problémás

A "TTT" "policy" emlegetése (úgy látom, minden cikkbe becsúszik), itt indokolatlan, legalább is így, ahogyan. A TTT a művekre s művészekre vonatkozik / vonatkozott, ahogyan ezt a "B" rész vége pontosan le is írja (a TTT a művészeti aktivitást tartotta kontroll alatt).

A "TTT" a '80-as évek végéig működött, nem az '50-es/60-as évek politikája volt (policy / stratégia / elnyomási metódus).


Ö: az összekötés ("ugyanis") alaptalan

Lévén, hogy a "B" állítás az alkotás és publikáció szabadságának elnyomása, ennek sok köze nincs a beáramló információkhoz. Azaz, persze, van, hiszen a filmforgalmazásba nem kerültek be a Nyugati filmek, és irodalomra is nyilván ez igaz. De az értelmiség mindig ellátta magát (lásd '60-as, '70-es, '80-as évek) importtal... amikor nem volt éppen katasztrófa, mint a Rákosi érában, illetve mint a Rákosi éra.


Alaptalan az Összekötés a szöveg belső logikáját tekintve is, mert a kulturális termelést emlegeti, és nem a kulturális importot. Mellesleg, a kulturális termelés kifejezést idézőjelbe kellene tenni, s leginkább a termelés részét.

- - -

ÖSSZEGZÉS:

Egy ködös állítás egy szócikkben zavarja az olvasó értelmezését. Kár az ilyenekért.

Magyarországon volt fluxus is és neoavantgárd is, azaz, a magyar kultúra hibátlanul fejlődött / működött. Leszámítva a Sztálin-Rákosi diktatúrát, amit legegyszerűbb talán egy katasztrófaként tekinteni. Ez valóban '47/48 és a '60-as évek vége (enyhülés) között volt. De ez nem az információhiány miatt okozott "időbeli és kommunikációs szakadékot" (??), hanem a diktatúra mint olyan léte miatt. Simán mondhatjuk, hogy 47/48-tól (a korabeli "kommunista" diktatúra felállásától) befagyott a szellemi és művészeti élet aktív zónája, ahol az avantgárd jelenségek, az élvonalbeli művészet működhetett volna.


folyt:

Ugyanez a gondolatmenet (és ugyanez a torzító értelmezés) folytatódik a továbbiakban:

"Ennek következményeképpen a magyar képzőművészeti életben folytonossági hiány lépett fel,"


A "folytonossági hiány" a durva diktatúra ismeretében nem lehet meglepő.


Másfelől: az avantgárd és a neoavantgárd összekapcsolása -- mint avantgárdok -- a mai napig problematikus, és nagyon erősen vitatott, lásd Peter Bürger The Theory of the Avant-garde c. könyvét, s annak amerikai megjelenése során a vitákat (1984).

https://journals.openedition.org/bssg/1222?lang=en#tocto1n1

Nem létezik holmi lineáris narratíva, ahogyan a szócikk sugallja, amely ismeretének hiányában (információ hiány) a magyar "avantgárd"??) neoavantgárd "neo-" előtagot kapott. Ez az elnevezés, "neoavantgárd", éppenséggel remek fedésben van a nyugati művészet történetével..

Leszámítva nálunk a katasztrófa időszakot, '48-tól a '60-as évek végéig, éspedig annyiban, hogy hiába keressük a térképen az '50-s, '60-s évek avantgárd / élvonalbeli művészetét. Terror idején nincs élvonalbeli művészet, nincs avantgárd.


"megszakítások nélkül"?

Nem érthető (számomra legalább is, hogy), milyen folyamat ment végbe megszakítások nélkül Nyugaton?

Lásd "ugyanis nyugaton ugyanez a folyamat látszólag megszakítások nélkül ment végbe."

Ez a mondat azt akarja állítani, hogy a nyugat művészetében nem volt neoavantgárd?

Tény, hogy nyugaton nem volt Sztálinizmus, nem volt ca. 20 év áramkimaradás. De neo-avant-garde volt -- és tudom, hogy ez nem újság :)


Ez a baj a szerkesztett ollózott, átírt szövegek létrejöttével. Rengeteg értelmezési torzítás csúszhat / csúszik be.

Wikipédia szerkesztők -- egy gondolat

A Wikipédia szerkesztőit név szerint, személy szerint kellene megjelölni egy-egy szócikknél, mert így ők,a szerkesztők azt hiszik, hogy névtelen, sötétben ollózó, gyári munkások csak a háttérben. Miközben szöveget alkotnak, szövegeket adaptálva. Ez komoly, felelősségteljes munka, aminek nem lenne szabad homályban maradnia.


Lásd, jelen pillanatban potenciálisan bárkivel, mindenkivel vitatkozom. Olyanokkal, akiknek a neve nincs ott a cikk alatt. A kollektív szerkesztés nem jelentheti azt, hogy mindenki egy szinten van. Sem azt, hogy bárki, aki magasabb rangú, egy-egy cikknél magasabb szerkesztőségi rangot élvez, anélkül, hogy lenne köze a cikkhez s annak tartalmához. Stb, stb :)





--peter.josvai vita 2023. október 14., 09:08 (CEST)Válasz