Vita:Matematikafilozófia

Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Untitled

Természetesen nem sok dolgot írtam még meg, de valahogy el kell kezdeni. Nem? Mozo 2005. július 17., 23:04 (CEST)

Frege munkássága abból a szempontból előzmény nélküli, hogy a mondatok felbontása terén az "alany - állítmány" helyett a "függvény-argumentuma(i)" felbontást alkalmazta. Ezzel megoldotta Leibniz problémáját ami a következő volt. A "Páris szereti Helénát" mondat kétféleképpen bontható fel: "Páris - »szereti Helénát«" és "»Páris szereti« - Helénát". Formálisan lehetséges lenne, hogy a két felbontás más igazságértékkel szerepel. Az, hogy ez nem így van - Leibniz szerint - azért van, mert "világunk, a lehetséges világok legjobbika". Fregenel a szereti(x,y) kétváltozós relációból származtatjuk szereti(Páris,Heléna) mondatot.

De a változtatást elfogadom. Mozo 2005. július 21., 08:22 (CEST)

Órákig lehet vitatkozni, hogy Frege munkássága mennyiben előzmény nélküli (a szakdolgozatomban ha úgy vesszük, 20-40 oldal itt meg ott kizárólag ennek a kérdésnek a felületetes[! - ezt most tényleg nem álszerénységből írom, nagyon bonyolult kérdés] tárgyalására szorítkozik.). De az ilyen "forradalmi felfedezés" meg "minden előzmény nélküli" kifejezéseket amúgy sem szeretem, általában nem igaz. Egyébként így is felfogható a dolog, és Ruzsa Imre is mondott valami ilyesmit, de ettől függetlenül szerintem félreérthető, szubjektív kifejezés (én nem írnám vissza, de ha visszaírod, írjuk oda, hogy Ruzsa mondta). Ha jól emlékszem, G. Boolos (vagy tán valami Cantor nevű tudománytörténész) írt egy olyan cikket valahol, hogy Frege tkp. nem sokat tett hozzá a logikához (ez is túlzás szerintem), úgyhogy a vélemények megoszlanak .... Telitalálat Felügyelő 2005. július 21., 09:22 (CEST)

Ok, értem. Ezért is fogadtam el jó szívvel a változatatást! Mozo 2005. július 21., 11:24 (CEST)

"A szigorúság forradalma" Ehelyett nem jobb az Egzaktsag forradalma? Lakatosnak gondolom a "Bizonyitasok es cafolatok" c. muveben van ez. A magyar kiadasaban igy van ez irva?

A masik, hogy Frege utan vege a logikanak?

--Math 2005. július 21., 12:01 (CEST)

Igen, abban a műben és Kutrovátz Gábor előadásain is így szerepelt: a szigorúság forradalma.

Koránt sincs még kész a cikk, naggggggyon hosszú lesz.Mozo 2005. július 21., 12:18 (CEST)

OK. Nekem mondjuk nem tetszik. --Math 2005. július 21., 12:28 (CEST)

Általában a leggyakrabban előforduló kifejezés az irodalomban a "szigorúság forradalma". "Egzaktság forradalmáról" még nem is hallottam. Telitalálat Felügyelő 2005. július 22., 15:23 (CEST)

Mozo: Ez a lap most olyan, hogy tulajdonkeppen Matematikafilozofiatortenet. Persze igy konnyebb megirni a dolgot, de nem lehetne ugy, hogy tartalmi es nem tortneti felosztasa legyen? --Math 2005. július 22., 10:41 (CEST)

Mindig jobb többet beleírni, mint kevesebbet. Másrészt matematikatörténet nélkül nincs matematikafilozófia. Nem a véleményemet akarom ugyanis leírni, hanem azt, hogy mit gondolnak általában a matematikafilozófusok mostanában és hogy miért. A miértre részben történeti a válasz. A problémák vázolása nem kerülhető meg. Mozo 2005. július 22., 11:10 (CEST)

En tudom, hogy igy konnyebb. Csak altalaban a nem kifejezetten tortenelmi szocikkek nem torteneti szerkezetuek, hanem "logikai" szerkezetuek. Legfeljebb van ilyen is bennuk. --Math 2005. július 22., 11:25 (CEST)

Azt gondolom, hogy érdemes "kicsit" összefoglalni az elején a történeti változások főbb momentumait, aztán a jelenkori résznél lehet egy másfajta szerkezetben (ha tetszik, "horizontálisan") tárgyalni a főbb álláspontokat. Ott már könnyebb csak visszautalni az előzményekre. Mozo 2005. július 22., 15:04 (CEST)

Teljesen egyetértek az eredeti koncepcióval. Alapos történeti elemzés nélkül nem lehetséges a cikk elfogulatlan megírása. A "logikai szerkezetű" cikkek általában már filozófiai álláspontot tükröznek, az álláspont már a csoportosításból is ki szokott derülni. Telitalálat Felügyelő

Kedves Mozo! Látom ragaszkodsz a "barlangba bevilágító fényhez", azonban a dialógusban (ld. Platón: Állam VII, 514a-518b)egyáltalán nem világít be kitről fény. Sőt nem is látják a kinti fényt (ez fontos) hanem egy tűz fénye világítja meg a tárgyakat. Ezt azért tartom fontosnak, mert Patón azt mondja: hogy ahogyan a Jó ideája világítja meg az ideákat, a Nap úgy világitja meg a látható dolgokat stb. Dorotheosz 2006. július 23., 23:12 (CEST)

OK, rosszul emlékeztem - az elme átírja az emlékeit, hogy összhangban legyenek a belső koncepciókkal - elfogadom az érveidet. Legfeljebb a fogalmazással vitatkoznék még. Azt gondolom, Platon nem egy XIX. századi romantikus volt, aki az ideákat valami eszményképként képzelte el. Platon komolyan gondolta, hogy az ideák világa a létező világ, ezért a szöveg szentimentális fordulatait lehet, hogy majd módosítani fogom. Mindazonáltal köszönöm a segítséget és hogy olyan karakán voltál, hogy nem hagytad a hülyeségemet annyiban. :) Mozo 2006. július 23., 23:52 (CEST)

Én egy szóval nem mondtam,hogy Platón roamtikus lenne (!!!) és teljesen tisztában vagyok azzal, hogy valódi létezőknak tekintette az idákat (!!!), nem tudom miért gondolod ezt. Dorotheosz 2006. július 24., 09:52 (CEST)

Átszerkesztés két szócikkbe (matfil és a matfil története)

Folyt. köv. Mozo 2005. október 29., 19:04 (CEST)

"A verifikacionalizmus a történeti intuicionalizmus realizmustagadó elméletéből eredeztethető"

Ezt valaki fogalmazza át vagy fejtse ki bővebben, túl sok a hosszú idegen szó egymás után a mondat elején. Én inkább nem teszem, nem akarok hülyeséget írni.

Örülök, hogy már ketten hozzászóltatok a szócikkhez, mert eddig számomra olybá tűnt, mintha ez egy blog lenne, amit én írok és Gubb olvas :) (Megjegyzem a Gottlob Frege szócikkcsaláddal ugyanez a helyzet, csak azt Gubb írja és én olvasom :) Mozo 2006. július 25., 00:50 (CEST)

link

• Proofs and other dilemmas: Phil. of Mathematics A szerzői nem túl ismertek, de átnézésre érdemes, engem főleg a szociálkonstruktivizmusról szóló rész miatt érdekel. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. július 10., 10:32 (CEST)

Kivett link

Geier János honlapja: * Geier János honlapja sok eredeti és híres matematikai filozófiai vonatkozású cikk letölthető (halott link)

A hivatkozás meghalt, már nem elérhető a híres matematikusok cikkei szekció, az archivált változat is csak 404-es hibát archivált, így ebben a cikkben ez a link már nem minősül közérdekűnek, így eltávolítását kezdeményeztem és önhatalmúlag ki is viteleztem. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2017. október 3., 09:53 (CEST)