Vita:MOBI-X
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Kevéssé fontos | Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2012. augusztus 3. | |||
| |||
Nem igazán meggyőző ez a szócikk, mondhatnám, hogy egy szavát sem hiszem el. A MOBI készülékre sehol sincs semmi utalás. Ha akkora szabadalom, akkor legalább a szabadalmi bejegyzés számát odaírhatták volna a cikk korábbi szerkesztői. Az 'első PDA' állítás túl tág és túl merész, ha egyáltalán igaz, ezt is bizonyítani és pontosítani kéne. Üdv, – Pkunk vita 2009. április 30., 18:16 (CEST)
Van itt azért cucc:
- https://ajovomultja.hu/exhibition/mobi-x-mobi-85-prefix-2000
- http://www.freeweb.deltha.hu/gyarmati.dr.hu/publikaciok/MOBI.pdf
Továbbá:
Ez a Számítástechnika újság 1985 májusi száma. Az 1. oldalon közli, hogy kiállítják a BNV-n, és a 8. oldal utáni reklámlapon van róla egy hirdetés, miszerint a készülék egy hordozható, numerikus adatokat rögzítő készülék, ami azért messze áll a PDA-tól. Megindult valami Makóról, de Jeruzsálem még odébb van :)
1985-ben már a piacon volt a magyar gyártmányú PTA-4000 miniszámítógép, amely teljes abc-s billentyűzettel és LCD kijelzővel rendelkezett, BASIC nyelven programozható volt. Ezt a Sharp licence alapján (Sharp PC-1500 modell) gyártotta a Híradástechnika Szövetkezet. Első széria:1983 [1] Ez már inkább PDA, mint a numerikus billentyűzettel rendelkező, zsebszámológépre hasonlító MOBI-X.
További részletek:
- ebben 1981-es dátum is szerepel. Kérdés, hogy ez mennyire hiteles.
- Gyarmati P. dokumentuma (ISBN 978-963-06-8599-3, 2010), benne egy fejezet a Mobi-X-ről és tsairól. – Pkᑌᘗᖾ
ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2022. szeptember 18., 10:27 (CEST)
1980[szerkesztés]
1980-ban jelentek meg a "TRS-80 Pocket Computer" változatai, elsőnek talán a japán Sharp PC-1211. Ez teljes billentyűzettel, egysoros LCD pontmátrix 24 karakteres kijeltővel és BASIC interpreterrel rendelkezett, csatlakoztatható volt hozzá nyomtató és kazettás egység. Modernebb szerkezet, mint egy kalkulátorba oltott adatrögzítő. Nem hinném, hogy ezt a Mobi-X inspirálta volna, ahhoz kellett volna egy kis időutazás, térugrással együtt. Pkᑌᘗᖾᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2023. június 19., 00:27 (CEST)
1970-es évek[szerkesztés]
Alan Kay az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején alkotta meg a Dynabook koncepciót, amely egy teljes billentyűzettel ellátott, lapos képernyős, kézi tablet-szerű készülék terve volt. 1972-ben felbecsülték a hardveres lehetőségeket, és ekkor az elképzelt rendszer összes eleme a piacon volt, összesen kb. 6000 dolláros kereten belül. 1977-ben részletesen publikálta az ötletet. Ez a tervezett készülék nem valósult meg, de nagyban motiválhatta a valódi PDA-k, de a tabletek és a laptopok megvalósítását is. A terv egyáltalán nem hasonlít a Mobi-X készülékre, sem egy adatgyűjtőre. Az a kijelentés, hogy a Mobi-X volt a PDA-k alapötlete, ezek után teljesen abszurd. A valóság talán éppen fordított: a publikációkban kerengő ötletek és a piacon fellelhető eszközök (pl. mikroprocesszor, kijelzők) motiválhatták a Mobi-X megjelenését, ami nem máshol, mint itt, a magyarországi szocializmus közepette jelent meg. Láttunk már ilyet: a BRG MCD-1 kazettás lemezegység, Jánosi Marcell találmányának története ilyen, ami a korabeli viszonyok miatt nem lehetett világsiker, és más cégek aratták le a babérjait (csakhogy ez a történet dokumentált). Így elképzelhető akár az is, hogy a Mobi-X készülék a Psion ötletadója, de ezt bizonyítani kéne, nem csak a feltaláló egyedüli kijelentésére alapozni. A Psionnak emellett rengeteg más lehetősége volt a saját készülékét és dizájnját befolyásoló ötletek beszerzésére, talán elég is volt erre az újságokat olvasni. Pkᑌᘗᖾᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2024. február 12., 23:59 (CET)