Vita:MÁV V50 sorozat
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Vasútműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Súlyos hibák[szerkesztés]
Sajnos a cikk hemzseg a súlyos tárgyi és kronológiai hibáktól. Gyakorlatilag a bevezetéstől kezdve téves feltételezéseket, következtetéseket fogalmaz meg. A villamosítási rendszerek kialakulásának, alapelveinek leírása alapjaiban hibás.
Néhány példa:
1) Olaszország "egyenáramú" besorolása. Olaszország volt az első, aki nagyvasúti vontatásban a többfázisú váltakozóáramú rendszert üzemszerűen bevezette (Valtellina, Lecco-Colico-Sondrio vonal, 1902. szeptember 5.). A háromfázisú üzem Északkelet-olaszországban (Lombardia, Piedmont, Liguria) 1976-ig fennmaradt.
2) Az ipari periódusú rendszer kifejlesztésének oka nem elsősorban a periódusátalakító alállomások bonyolultságának csökkentése volt elsősorban, hanem a külön vasúti villamosenergia-hálózat kiépítésének elkerülése azáltal, hogy a vasutat az országos villamosenergia-hálózat egy fogyasztójaként kezelte.
3) A fázisváltó nem egy "szinkromotorhoz csatolt háromfázisú generátor", hanem egy kettős armatúratekercselésű szinkrongép. Kandó különösebb probléma nélkül megoldotta volna a közvetlen vonalra kapcsolt egyfázisú aszinkronmotor vasútüzemi alkalmazását, de ez a 2)-ben leírt egységes rendszerhez rossz teljesítménytényezője miatt nem volt alkalmas. A fázisváltó a vontatómotor háromfázisú táplálásán felül biztosította a táphálózat egységnyi fázistényezőjű terhelését.
4) A Bp-Hatvan-Salgótarján-Ruttka vonal villamosításáról Kandó 1917-ben készített tanulmányt a MÁV részére. Az alagi villamos próbaüzem kialakítása 1922-ben kezdődött meg, az első változatú próbamozdony 1923-ra lett kész, a próbaüzem első szakasza 1926. decemberében zárult le. A próbaüzemi tapasztalatok alapján átdolgozott mozdony 1928-ban kezdete meg a második próbaüzemet, mely 1928. november 9-ig tartott. Ekkor már a történelem rég túl volt a trianoni szerződésen, és akkor a ruttkai vonal Magyarországhoz történő visszacsatolására legfeljebb álmok voltak. Épp ezért döntöttek (1928. november 30-án) a hegyeshalmi vonal villamosításáról.
Igazából nem tudom miért került a Mezei-féle könyv a források közé. Abban ugyanis az egész történet közérthetően le van írva a 126-135. oldalakon. Cs szabo vita 2009. február 3., 21:57 (CET)