Vita:Hidrogén-cianid

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Szaszicska 14 évvel ezelőtt a(z) Hiba témában
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Xxxx00 (vita), értékelés dátuma: 2009. február 9.
Kémiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hiba[szerkesztés]

Szia!Szerintem az első részben van egy hiba:"Folyékony halmazállapotban a hidrogén-cianid molekulák között hidrogénkötések találhatók." Ez hibás,hiszen a hidrogénkötés akkor alakul ki,amikor a központi atom egy vagy több nemkötő elektronpárral is rendelkezik, ahová a hidrogénatom kapcsolódhat.Itt a központi atom a szén és nem a nitrogén.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Jani101 (vitalap | szerkesztései) 2010. február 12., 15:57

A hidrogénkötésnél nem a központi atom számít, hanem hogy legyen nagy elektronegativitású atom, amelyhez hidrogén kapcsolódik (meg legyen nagy elektronegativitású atom, amelynek van nemkötő elektronpárja, bár ez az első feltétellel sokszor automatikusan teljesül). Az, hogy ez az atom központi atom-e vagy sem, nem számít. Az ecetsavban vagy propil-alkoholban sem nevezhető az oxigén központi atomnak, mégis igen erős hidrogénkötés van a molekulák között. Szaszicska vita 2010. február 23., 17:24 (CET)Válasz


Igazad van,rosszul fogalmaztam.A hidrogénkötés akkor jön létre,amikor a hidrogén egy olyan atomhoz kapcsolódik,amely nagy elektronegativitású,ráadásul van nemkötő elektronpárja is.Itt a szénatomhoz kapcsolódik(nem a nitrogénhez) a hidrogén,szóval itt nincs meg a nemkötő elektronpár (az elektronegativitások különbsége se nagy).Az alkoholokban vagy savakban azért más a helyzet,mert ott (a vízhez hasonlóan) az oxigén egyik liganduma hidrogén,a másik pedig CH3-CH2-CH2- vagy CH3-CH2-CO-.Itt a halmazbeli kép általánosítva: [1] Összefoglalva:a HCN-molekulában azért nincs H-kötés,mert a molekulában hidrogénatom szénatomhoz kapcsolódik,a másik molekulához mégis a nitrogénatom nemkötő elektronpárjához kapcsolódik. Remélem,érthető voltam,ha nem,nyugodtan vitassuk meg.:)– Jani101 vita 2010. február 24., 12:11 (CET)Válasz

 megjegyzésA hidrogénkötésnél nem követelmény, hogy a H ugyanolyan az atomhoz létesítése a másodrendendű kötést, mint amelyhez kovalens kötéssel kapcsolódik. A nemkötő elektronpár lehet másfajta atomon is. A HCN esetén nyilván csak ez jöhet szóba. Az elektronegativitás különbséghez hozzátartozik, hogy itt a C sp hibrid állapotú, ráadásul egy elektronegatívabb atomhoz (N) kapcsolódik hármas kötéssel, emiatt a C-H kötés is jóval polárosabb lesz, mint pl. a szénhidrogénekben. Megnéztem néhány itthoni könyvemben, mit írnak a hidrogénkötésről:

Veszprémi Tamás: Általános kémia, Akadémiai Kiadó, 2008, 427. oldal
Hidrogénkötés akkor jön létre, ha egy molekula valamely hidrogénje kisméretű, de nagy elektronegativitású atommal kapcsolódik. Ilyenkor a kialakult kötésben a hidrogén erősen pozitív töltésű és ezáltal képessé válik egy közeli, magányos elektronpárral rendelkező negatív centrummal kölcsönhatni, "hidat" képzeni. ... A legerősebb hidrogénkötések a fluorral, oxigénnel és a nitrogénnel alakulnak ki. Más elektronegatív atomokkal (pl. S, P, Cl, Br) is létrejöhet ugyan hasonló kölcsönhatás, de jóval gyengébb...

Kémia (főszerkesztő Náray-Szabó Gábor), Akadémiai Kiadó, 2006, 66. oldal
Fontos és különleges kapcsolat a hidrogénkötés, mely ún. proton donor (D) és proton akceptor (A) molekularészek között alakulhat ki a következőképpen: -D-H···A-. Donor elsősorban N, O, S, ritkábban C lehet, míg akceptor legtöbbször magányos elektronpárt tartalmazó atom, főként N, O, S, F, Cl, vagy Br.

N. N. Greenwood, A. Earnshaw: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, 71-72. oldal
[A hidrogénkötés] Rendszerint akkor alakul ki, ha az A elektronegativitása kellően nagy ahhoz, hogy a hidrogén savasságát megnövelje (proton-donor) és ha a B akceptoron van nagy elektronsűrűségű rész (pl. nemkötő elektronpár), mely erős kölcsönhatást képes kialakítani a savas hidrogénnel. [...] Kísérleti bizonyítékok szerint erős hidrogénkötés alakulhat ki, ha az A-atom F, O vagy N; gyengébb hidrogénkötés néha kialakul, ha az A=C ... Kedvezményezett az erős hidrogénkötés kialakulása, ha a B-atom F, O vagy N ...

Az elemek kémiája 83. oldalán továbbá van egy táblázat, amely hidrogénkötésű párok gázfázisú disszociációs entalpiaértékei találhatók. Ebben a gyenge hidrogénkötések részben szerepel a NCH···NCH 17 kJ/mol energiával. Ugyanitt szerepel az MeOH···OHMe 19, valamint a HOH···OH2 is, 19, illetve 22 kJ/mol értékkel. A táblázat alatt megjegyzik, hogy gyengének általában a 25 kJ/mol alatti erősségű hidrogénkötést tekintik, 25-40 kJ/mol között közepes erősségűnek, efölött erősnek mondjuk. Ezek alapján szerintem nevezhetjük hidrogénkötésnek a két HCN molekula közötti kölcsönhatást. Szaszicska vita 2010. február 24., 17:20 (CET)Válasz

Ha ezek a források ezt írják,akkor rendben.Az eltérés ott van,hogy én NEM így tanultam,csak azt,hogy az ammónia,a víz(és alkoholok+egyéb -OH-vegyületek) és a hidrogén-fluorid halmazaiban található ilyen kötés.Az én forrásom ez:Villányi Attila,Kémia 9.: "A hidrogénkötés kialakulásának egyik feltétele,hogy a molekulában a hidrogén egy nagy elektronegativitású (nitrogén,oxigén vagy fluor) atomhoz kapcsolódjék.Ez az elektronban elszegényedett hidrogén képes egy másik nitrogén-,oxigén- vagy fluoratom nemkötő elektronpárjával a szokásosnál erősebb kapcsolatot létesít." Szóval itt kimondja,hogy ahhoz az atomhoz kapcsolódik molekulán kívül,amelyhez molekulán belül is.Én ebből tanultam,ezért gondoltam így.Mivel neked több a forrásod,ezért legyen NEKED igazad.– Jani101 vita 2010. február 24., 18:39 (CET)Válasz

Bocs, de számomra nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, hanem hogy melyik a helyes. Egyébként amit a Villányi ír, én abból sem értem ki egyértelműen, hogy a másik atomnak ugyanolyannak kell lennie, csak hogy a három közül legyen valamelyik. Szaszicska vita 2010. február 24., 22:49 (CET)Válasz