Vita:Hajnóczy Péter

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

nem is Hajnóczy-rokon?

• a szócikkre készülődve találtam olyan (névtelen) véleményt is, hogy _nem_ rokona a történelmi személyiségnek, csupán egy éves korában való örökbefogadásakor kapta e nevet. Váradi Zsolt 2005. március 9., 12:05 (CET)
• az Index fórumából idézem (kelt 2002):

„1942-ben született, anyja, egy megesett falusi lány, Hasznos Anna, Ödön névre kereszteltette. Lelencházban éltek, Hasznos Anna innen adta örökbe a fiút Hajnóczy Bélának és feleségének, akik nevükre vették.” Váradi Zsolt 2005. március 31., 10:35 (CEST)

Igen, örökbefogadták, de a nevelőszülei sem egyenes ágon voltak Hajnóczy-leszármazottak tudtommal, hanem csak oldalági rokonok. Alaposan javítani kéne esetleg. – 2013. január 14.

Szeretném végre pontosítani Hajnóczy Péter születési adatait a születési anyakönyve alapján! A napokban a halálozás adatait is közlöm majd! Ergo HAJNÓCZY PÉTER HASZNOS ÖDÖN NÉVEN SZÜLETETT BUDAPESTEN, A VIII. KER. GYULAI PÁL UTCA 2. SZÁM ALATTI RÓKUS KÓRHÁZBAN.1942. AUGUSZTUS 10-ÉN. .

Jelzet: Budapest Főváros Levéltára: XXXIII. 1. a. VIII. kerületi 1942. évi születési anyakönyv 6358. folyószám alatti bejegyzés. [2639. kötet].

Édesanyja, Hasznos Anna, amikor Hajnóczy Béla és felesége örökbe akarta fogadni a fiát, nem volt hajlandó hivatalosan lemondani róla, ezzel viszont megakadályozta volna a gyermek adoptációját. Hogy az örökbefogadási aktust jogilag végre lehessen hajtani, hamis keresztlevelet állítottak ki az örökbefogadandó gyermek nevére. Ennek megfelelően az író a keresztlevelében Hajnóczy Béla Ödön névvel szerepel, szülőhelyeként pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalma község, (ma már nagyközség) lett bejegyezve

Megköszönném, ha korrigálnák az író születési adatait! Üdvözlettel: Csiffáry Gabriella

Kertész Imre

„[1975-ben] ...egyszer csak csöngetnek az ajtómon, és ott áll egy nagyon hosszú ember, kicsit kellemetlen szaga volt, mezítláb, egy saruban, nyár volt. Borzasztóan érdekes, pengeszerű arca volt, világos szeme, egy kicsit ijesztő volt az egész figura. És bemutatkozott: azt mondja, ő Hajnóczy Péter. Hóna alatt volt a könyvem és az ő könyve is, az első elbeszéléskötete, ami akkor jelent meg, ugyanannál a kiadónál. Ő volt az első író, aki fölvette velem a kapcsolatot- Akkor aztán Hajnóczyval beszélgettünk, és úgy tűnt, jóban leszünk, de persze Hajnóczyval nem lehetett jóban lenni, nem az a gyerek volt, nem baj. ” Szilágyi Ákos riportja Kertész Imrével

Ács Margit utószava Milleniumi Könyvtárban megjelent Hajnóczy kötetekben

• hááát, nem tudom eldönteni, ekkora anyagot szabad-e idézni. Kérdezzük meg a szerkesztőket. – Váradi Zsolt 2005. szeptember 19., 15:41 (CEST)

Tudtommal az idézetek összesen a mű 7-10%-át tehetik ki a szerzői jogi törv. szerint. Figyelem: nem hivatalos jogi tanács. Gubb ✍ 2005. szeptember 19., 16:12 (CEST)

No, ez meg kb. a fele a cikknek – de milyen kicsiny része az egész Wikipédiának mint műnek!!! :) – Váradi Zsolt 2005. szeptember 19., 16:22 (CEST)