Vita:Festetics család
Új téma nyitásaFestetics József (*1691) nem a család dégi ágának megalapítója, hanem az ídösebbik ún. tolnai ág alapítója. Ö volt az ugyanis, aki Mária Terézia királynötöl kérte és meg is kapta adományként a Tolnai uradalmat, ahonna a Festetics család a "tolnai" elönevet kapta. Festetics Kristóf pedig az ún. keszthelyi ág megalapítója. A dégi - vagy más néven somogyi ág - alapítójának Festetics Kristóf (a keszthelyi ág alapítója) Lajos nevü fia számít. A tulajdonképpeni dégi ág nincs is ezen a családfán feltüntetve, jobban mondva valahogy belekeveredett a keszthelyi ágba. Az ott feltüntetett Festetics Antal (1764-1853) volt ugyanis az, aki a Dégi kastélyt építtette és az ö utódai laktak a II. világháború végéig ebben a kastélyban. Ö volt a hitbizományos ura a dégi ágnak, amelyet utána elsöszülött ágon utódai örököltek. Összefoglalva a Festetics-család ágakra szakadása a következöképpen történt: Festetics Pál (1640-1720) két fiával a család két ágra szakadt: 1. tolnai ág -> alapító: Festetics József (1691-1757) 2. keszthelyi ág -> alapító: Festetics Kristóf (1696-1768) Festetics Kristóf két hitbizományt alapít - sok fia közül kettö javára: a) Festetics Pál (1722-1782) -> a keszthelyi ágat viszi tovább b) Festetics Lajos (1732-1797) -> 3.a dégi ág alapítója A keszthelyi ágból válik ki 1911-ben Festetics Taszilóval a hercegi mellékág.
Festetics Mária (1839-1923), Erzsébet királyné udvarhölgye a tolnai ághoz és nem a dégihez tartozik. Az ö közvetlen felmenöi nincsenek feltüntetve ezen a családfán.
Arra azért kíváncsi lennék, hogy mit szólnak a Habsburgok ahhoz, hogy Bécs - a császárváros - a Festetics család birtoka volt... Talán nem ártana különbséget tenni birtokok, uradalmak és ingatlanok között.