Vita:Ebeczky Emil
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Eredeti Szinnyey-szócikk
[szerkesztés]Ebeczky Emil (ináncsi), m. kir. tanfelügyelő és kir. tanácsos, E. Imre helytartósági számvevő-tancásos és sipeki Balás Apollonia fia, szül. 1818. febr. 13. Budán; itt végezte a gymnasiumot és Pesten egyetemi tanulmányait; 1835. Nógrádmegye aljegyzője, 1836. m. kir. helytartósági gyakornok, 1838. ügyvéd, 1839. fogalmazó, 1848-ban miniszteri titkár lett; a szabadságharczban mint nemzetőri főhadnagy vett részt. 1850-ben kegyelmet nyert, de fizetésétől megfosztatott és állásától fegyelmi uton elmozdíttatott. Ekkor a közpályától visszavonult és falusi birtokán Egyházas-Báston Gömörmegyében gazdálkodott; nagy előszeretettel foglalkozott a régészettel és a paleontologiával; becses őslénytani gyűjteményének egy részét a n. múzeumnak, nagyobb részét ő felsége Hof-Mineralien-Cabinetjének ajándékozta. 1863-ban Rimaszombatban törvényszéki ülnök, 1866. alispán és törvényszéki elnök lett. 1867-ben sajtóvizsgáló biró lett Pesten s 1869-ben Gömör és Tornamegyék kir. tanfelügyelője, kir. tanácsosi czímmel. 1880-ban nyugdíjaztatott. Meghalt 1891. decz. 22. Budapesten. Ügyes zeneszerző s kitünő torzkép-rajzoló volt. 1834-ben Kóváron (Balassa-Gyarmat mellett), atyja házánál Thern zongoramesterrel együtt zenésítették meg Munkácsy Garaboncziás Diák-ját, mely előbb (aug. 23.) kudarczot vallott, míg az ő zenéjükkel (szept. 12.) fényes sikert aratott. Irodalmi munkásságát a 30-as években kezdte a Regélő és Honművész cz. lapokban, hol humorisztikus apró czikkeket irt E. Emil és dr. Pipiske alájegyzéssel, de névtelenül is. A gömöri hirlapirodalomnak ő volt megteremtője s (1869–71.) a Gömöri Lapokba Dunanan apó és Ináncsy álnevekkel humorisztikus tárczaczikkeket irt (A lunatikus, Matterhorn, Dickens Károly, A gömörmegyei iskolatanács, Egy fürdői saison alatt, A delnő hajdan és most stb.); 1869–70-ben a Borsszem Jankónak munkatársa volt és báró Nyáry Jenőnek, mint képviselőjelöltnek parodisztikus bemutatását is ő irta; vezérczikkeket irt a Rozsnyói Hiradóba s Gömöri Hiradóba (1874–76.), vezérczikkeket Zerus és humorisztikus dolgozatokat Ködvágó, Csevegő, ismeretterjesztő s tudományos czikkeket Belezséry, dr. Pineus, Ináncsy és Fixifaxy álnevek, BI. I. IE. és KV. jegyek alatt; a Losonczi Hiradóba (1878–79.) vegyes czikkeket irt Dunanan fils, Sir John, dr. Pineus, dr. Pipiske, ďArage, Palojthay, Fixifaxy és Simonffy álnevek és Iy jegy alatt. Adatok Gömör és Kishont t. e. vármegyék történelméhez (Gömör és Kishont leirása, szerk. Hunfalvy János 1867.), Gömör vármegye tisztikara 300 évvel ezelőtt (Századok 1876. Kirándulási füzet). A Krinolinnaptárt (1864.) a Sánta Ördöggel (Berecz Károly) együtt szerkesztette Ködvágó név alatt és abban a magyar nemesi czímerek parodiája figyelmet keltett. Kéziratban számos humorisztikus, történeti s természettudományi munkát hagyott hátra; többi közt Irodalmi cancan cz. a nőkről irt terjedelmesb Saphiriad-szerű munkát. Honművész 1834. 69. 72. 73. 83. 1836. 61. sz. Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlékkötet 213. l. Figyelő II. 1877. 159. 160. X. 1881. 366. 367. l. és fiának E. Bélának szives közlése.