Vita:Bakteriofág

aktuális linkek

• [1] Helvoort cikke 245-től. Kabéshima részletesen. a prioritási vita részletesen
• [2] jem1 szintén kabeshimáról.
• [3] Lwoff Lysogeny 275-től: a Lisbone-Carrére féle kísérlet rövid összefoglalása az "antibiotikum kontra "Egy Fág mind fölött" kérdéshez, valamint a spontán fágiához vezető Gildemeister és követői leírása

továbbiak

1. Earl B. McKinley 1923 The Relation of Digestive Enzymes and Ferments to the Phenomenon of d'Herelle: Eredménye, hogy a d'Hérelle féle litikus ágens valószínűleg nem tartozik a közismert emésztőenzimek közé.
2. Ionesco etc. 1923: [4]. A legérdekesebb eredményei: 1) a bakteriofág nem mutat fehérjebontási aktivitást, így az általa okozott bakteriolízis valószínűleg egyszerű plazmolízis; 2). immunizált nyulak beleiből a bakteriofág eltűnik
3. Bact.phagy and the ultramicroscopic viruses Vírus-e a fág twort ill. dherelle szerint? nagyon kemény, nagyon kúl, részletes elemzés.
4. bronnenberger: [5] a bakteriofágok megtámadják a halott sztafikat.
5. [6] a diftériabacilust a fág kokkusszá alakítja.
6. 1931, Ph. B. cowles [7]: Dooren de Jong kísérletének cáfolata (legalábbis valószínűsíthetően). De jong melegítéssel elpusztította a litikus aktivitást lizogén (bakteriofágiát nem mutató, de fertőző) telepekben (azt hitte), míg a baktériumspórák megmaradtak. voszont ilyen spórákkal fertőzve, azok továbbra is lizogénnek bizonyultak. vagyis levonta a következtetést, miszerint a fág nem élőlény, hanem a sejtműködés spontán terméke. Igen ám, csakhogy cowles megmutatja: elhamarkodottan ítélkezett, mert a spórákban megmaradthattak fágok. a fágfertőzés eszerint annyira megváltoztatja a sejt belső működését, hogy a fertőzőtt sejt spóráiból is képes újraképződni. ez már komoly előrelépés a vírusok természetének valódi megértése felé.
7. [8] rövid, de épp ezért informatív orvosilap-szerkesztőségi összefoglalás a fágkutatás 1931-es állásáról
8. 1927 Filterable viruses - összefoglaló a víruskutatás akkori állapotáról
9. d'Hérelle: Bacterial mutations - számomra a fágtípus-meghatározási módszer valamiféle kezdetének tűnik, de részletesebben nem olvastam végig
   1. Hasonló Gratiától 1928-bnól (a fentebbi Gratia-cikk folytatása), 298. o. konklúziói közt mindenesetre szerepel, hogy a vírushipotézis elég jól magyarázza a fág-jelenséget.
10. A. G. Kuttner: B.phag phenomena. Egy nagyon részletes leírás Twort és d'Herelle kísérleteiről és álláspontjairól, és ráadásul 1922-ből. Figyelem: Azonnal felhasználandó!
11. d'Hérelle: B.phagy and rec from inf. dis. még egy gyógyulási eset?
12. Schultz: Még egy összefoglaló 1927.
13. [9] Még egy d'Hérelle. Nem tudom, mikori. Ír arról, hogy fág hatására egy baktérium teljesen áttranszformálódhat, és céloz a növényi kórokozókra, vsz. a dohánymozaik-vírusra.
14. (Thurid Freitag: [10] Valami doktori értekezés (2006), sok adat a fágokról.)
15. ( Bronnenberg II: fág és alkohol. [11] III. [12] fágtelepek és foltok)
16. (Davidson a fágnak nincs terápiás hatása 1922)
17. (Pollitzer: kolerafágia) mérföld hosszú.
18. még egy [13].
19. [14] szintén egy hétezer forintos forrás helvoorttól.
20. négvalamik [15] és [16]

todo avagy tervek avagy a legégetőbb hiányok

(én már kezdek fáradni)

1. írni egy-két bekezdést Kabéshiméáról és összehasonlítani őt Bordettel.
2. írni egy pár bekezdést Manninger Rezső cikkéről és a németek "spontán fágiájáról".
3. írni a prioritási vita végéről, a döntőbizottságról
4. állítólag jogi következményei is lettek a vitának (rág. per?), utánanézni, egy-két mondatot róla, ha igaz.
5. egy muller nevű kutató 1922 körül felvetette, hogy a vírusok csupasz gének (!). van-e valami köze a fágokhoz?
6. Az egyik forrásban csomó megjegyzés volt, ami arra utal, hogy Delbrückék nagyon sokban építkeztek d'Hérelle munkáira, de részletesebb átnézés kell. Egy-két mondatot megér. Például tévedett a tarfoltok mint a fág telepei feltételezésében, de valami kvantitatív módszert vezetett be a fágok szaporodásának mérésére(?), ami később Delbrückék munkája során hasznosnak bizonyult.

irreális vagy kevéssé fontos todo

1. megszerezni twort fágos cikkeit (összesen öt-hat lehet belőlük) és átnézni, bővíthető-e ezek alapján. különös tekintettel arra, hogy mi volt twort vélemánye d'Hérelle elméleteiről és ez a vélemény változott-e és hogyan az idők során.
2. megszerezni d'Hérelle könyveit: az 1922-es "B.ohag: its role in Immunity"-t és az 1949-eset.
3. a fágterápia cikk bővítendő?
4. kivettem a következő, angol wikiből átfordított forrást: --- Collman, J. P. 2001. Naturally Dangerous: Surprising facts about food, health, and the Environment. Sausalito, CA: University Science Books. Pg. 92. -- a cikk legelején található, "a fágok a bioszféra legelterjedtebb élőlényei" mondat mögül. Nincs oldalszám megjelölve és nem tudom ellenőrizni (google booksban csak megcsonkítva elérhető, a kereső nem talál fág szót benne), azonkívül találtam jobb forrásokat is, amik közt tud. könyvek és teljes elérésű cikkek is vannak. Ha valaki megadja az oldalszámot (todo), akár vissza is tehető, bár fölösleges.

jegyzet

Gratia két cikke megkavarodott a sok különböző dátum és a két webhelyen is megadott dátumok eltérései miatt:

1. gratia1. Az első cikk belső dátuma (RfP): 1921 márc. 5.; megjelent JEM 34./1. 1921. július, címe Studies on the D'Hérelle Phenomenon, fontossága: ír D'Hérelle víruselméletéről, de rögtön kételkedik is benne Bordeték miatt.
2. gratia2. A második cikk belső dátuma (RfP): 1921 jún 28., megjelent JEM 35./3. 1922 március, címe The TwortT-D'Hérelle phenomenon - II. Lysis and Microbiotic variation, fontossága: elismeri, hogy d'Hérelle víruselmélete egyszerű (jó) magyarázata a lízisnek, bár nem fogadja el végleg.

Az nbci akármi portál 1922 febr. 22-i dátumozása hülyeség (eggyel megelőző számot adtak meg), a JEM archívum ekkori számában nincs is cikke Gratiának. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 18., 13:37 (CEST)