Vita:Üveg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Other-langs2.pngA szócikk megfelelője kiemelt lett az afrikaans Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény

kristályszerkezet??[szerkesztés]

Úgy tudom, hogy az üveg amorf, szokták azt is mondani rá, hogy folyékony állapotban van, vagyis semmiképpen nem kristályos. Ezért nem értem azt a mondatot, ami erre vonatkozik. Mi van, ha lassabban hűtik le?? misibacsi 2007. június 7., 14:59 (CEST)[válasz]

Akkor nem üveg keletkezne, mert végigmenne a kristályosodás. SyP 2007. június 8., 09:20 (CEST)[válasz]

Kicsit utánaolvastam, és nem találtam a fenti állításra utaló nyomot (az ellenkezőjére igen, többet is), így ezt a mondatot forrás hiányában kénytelen voltam törölni. A cikket kibővítettem, de még rengeteget lehetne hozzá írni, csak ki kell válogatni, hogy mit hagyjunk ki a cikkből... Van infó a gyártásról, az összetételről, a tulajdonságairól... stb. misibacsi 2007. június 8., 19:59 (CEST)[válasz]

Úgy tudom, hogy valamennyire azért kristályos, tehát megindult a kristályképződés, össze nem függő kristályosodási kezdemények, "kristálycsírák" azért vannak benne. [1] definíciója szerint egyébként: "Az üveg nemperiódusosan elhelyezkedô atomokból vagy ionokból álló hálózat, melynek részecskéit erôs, az egész hálózaton három dimenzióban átvonuló kémiai kötések tartják össze." SyP 2007. június 9., 18:25 (CEST)[válasz]

Az általad idézett definíció sem mondja ki, hogy az üveg kristályos lenne. Nyilván elhelyezkednek valahogy az anyagrészecskék egymáshoz képest, és, bár nem vagyok szakértője a témának, szerintem attól lesz valami kristály, hogy a molekulái egymáshoz képest szabályosan helyezkednek el. A kristályokkal foglalkozó leírások különféle, szabályos térbeli elhelyezkedéssel jellemzik az egyes kristályokat, a legfontosabb közös tulajdonság a periodicitás és a szimmetria. Az üvegre egyik sem jellemző. Ahogy keresgélek a neten, látom, hogy vannak ezzel a dogmatikus nézettel szembenálló nézetek is, azonban úgy látom, hogy a kristály fogalmát még nem változtatták meg...
Az üvegről minden leírás azt mondja, hogy amorf, legalábbis én eddig csak ilyet találtam... Szólj, hogy ha neked más forrásról van tudomásod, mert így ez eléggé meddő vita. misibacsi 2007. június 9., 22:27 (CEST)[válasz]
Sokkal később... Az üveg technikailag rendkívűl nagy viszkozitású folyadék, olyannyira, hogy régi templomok üvegezésénél mérhető módon vastagabb az üvegtáblák alsó része mint a felső. Azonban az üveg is kikristályosdik pár ezer év alatt, ekkor azonban nem igazán beszülünk már üvegről, elveszti átlátszóságát és egy lehelletnyi szél is porrá fújja. – Kamarton Kiscsibe (rajz).png vita 2008. április 27., 15:05 (CEST)[válasz]
A viszkozitás szócikkben van egy szép táblázat, amelyben egyrészről szerepel, másrészről összehasonlításképpen a víz viszkozitása 10-3, míg az üvegé 1040. – Kamarton Kiscsibe (rajz).png vita 2008. április 27., 15:16 (CEST)[válasz]

Szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy az "amorf" jelző egy makroszkópikus tulajdonságra vonatkozó fogalom: azt jelenti, hogy az észlelhető tulajdonságok iránytól függetlenek. Ebben az értelemben az üveg amorf. Azonban ez nem zárja ki a néhány részecskére kiterjedő rendezettséget, és a fizikai értelemben vett szilárd állapotot. A szobahőmérsékletű üveg egyértelműen NEM folyadék, hanem szilárd, amorf anyag. Ezt alátámasztja az a tény, hogy hűtéskor és melegítéskor nem egyenletesen változnak a fizikai tulajdonságai, hanem egy úgynevezett "transzformációs" hőmérsékleti tartomány alatt és felett tipikusan különböző trendet mutatnak. A legjobb tudomásom szerint e felett a tartomány felett tekinthető túlhűtött, nagy viszkozitású folyadéknak, ez alatt pedig amorf, szilárd anyagnak. A transzformációs tartomány alatt a változások egyenletesek, szilárd anyagtól elvárható mértékűek. A transzformációs tartomány hőmérséklete összetétel-függő, egy jó példa a 460-520 C. A fentiek alátámasztására több gyakorlati eset is felhozható, például az üveg edzése: Az edzéshez a transzformációs tartomány FÖLÉ kell melegíteni az üveget. Ez alatti melegítéssel, hűtéssel nem lehet a maradandó feszültséget megváltoztatni. A régi templomok üvegénél mért eltérés legenda, vagy más magyarázatot igényel. (Kérdések küldhetők: baranyilaci@cirtomail.hu) Bares 2010.06.10.

Az üveg folyékonyságáról az angol lapon található részletes információ, akit érdekel olvassa el (Behavior of antique glass címen). vbzoli, 2011-06-18 188.36.25.155

Van valami abban, amit fent írtok, de ez is olyan elgondolkodtató és cáfolható, mint az energia-megmaradás törvénye. Nézőpont kérdése.

Az üveg amorf és nem kristályos, mármint nem szándékosan. Ha szándékosan részben kristályossá tesszük, vagyis irányítjuk a kristálymagok fejlődésének irányát és eloszlását, akkor tulajdonképpen " in-situ" ( folyamat közben kialakuló ) kompozitot gyártunk. Ezeket "üvegkerámiáknak" nevezik . Érdekes, hogy ha az üveges és kristályos fázisok mennyiségét és arányát célszerűen állítjuk be, akkor a fázisok hőtágulása egy bizonyos hőmérsékleti intervallumon belül kompenzálja egymást, valamint a kristályos fázisok meggátolják a mikrorepedések kialakulását, így mérséklik az üveg törékenységét. ( pl.: csillagászati optikák, hirtelen hőmérséklet változást tűrő anyagok).

Kisfaludi-Réger-Tóth - Szerkezeti anyagok II.

Nikkel 2011.01.04.

Forrás[szerkesztés]

A forrásként megnevezett http://physics.ttk.pte.hu/hu/Education/P2anyag.doc már nem létezik. Kéne találni valami új forrást; addig kitegyük a „nincs forrás” sablont? – Gregorius P. vita 2009. november 11., 21:10 (CET)[válasz]