Vita:Új hullám (zene)

Ez a szócikk témája miatt a Könnyűzenei műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Ary (vita), értékelés dátuma: 2014. október 15.

Könnyűzenei témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

2005

Ez az újhullám-dolog már annyira régi, hogy sokunk még nem is élt (én igen). Ebből az apropóból megjegyzem, hogy - legalábbis - a filmművészetben (magyarban, lengyelben, és elsősorban a franciában persze, ahonnan a dolog kiindult), mindenről volt szó, ami new és wave, de polgárpukkasztásról speciel nem. (Truffeaut, Godard, Malle, Munk, Kawalerowicz, Szabó, Sára, Gaál - hogy egy-két nevet is említsek). Könnyen általánosítunk, egyszerűsítünk (le), pedig nem kéne (én is). OsvátA. 2005. április 3., 10:12 (CEST)

A zenében volt szó azért ilyesmiről (noha a lényeg nem minden esetben ez volt), az újhullám elődje, a punk pedig kifejezetten a polgárpukkasztás irányzata. Mint a cikk elején mondtam, a cikk elsősorban a zenéről szól. De inkább csak olyasmit mondtam, hogy a new wave részeként megengedhető volt a polgárpukkasztás is, mivel rengeteg minden megengedhető volt. De gondolkozom róla, hogy törlöm. Majd nézem még egy kicsit a VH1-et ... :-)) Gubb 2005. április 3., 10:22 (CEST)

Megjegyzem: hálás lennék, ha írnál a filmművészeti New Wave-ről, mivel fontos rézse lenne a cikkemnek mint irodalom. De nem kötelező. Ha biztos vagy benne, hogy valami nem jó a cikkben, nyugodtan írd át (én magam is tudok egy-két hibáról: pl. az Adam Ant szám címe nem biztosan Science, ahogy a Kentauré szinte biztos nem Az a város, noha a dalok refrénje ez - de sajnos nincs hol utánanéznem, pedig sokat keresgéltem már). Gubb 2005. április 3., 10:27 (CEST)

• Ebben a kérdésben az a helyzet, hogy a filmművészeti új hullám időben még csak nem is esik egybe a popzeneivel. A filmes a hatvanas években volt, a punk és ilyesmi meg..., most hirtelen mit tudom én. Az elnevezés (új hullám) inkább pontatlan, mint nem, inkább egy korábban már használt kifejezés alkalmazása, mint a lényeget kifejező. Talán egyszer írok róla (mármint a filmesről), de az emlékeim élénkebbek a dologról, mint a tudásom. Truffeaut szelíd pasas volt, Godard talán tényleg polgárpukkasztó, a magyarok új generációként a helyüket harcolták ki a filmszakmában, az ifjú lengyelek pedig nem tagadták meg például Wajdát...; szóval én csak annyit akartam szerényen megjegyezni, hogy mai jelenségekre is használjuk mondjuk az avantgarde kifejezést, de az sem ugyanaz, mint a klasszikus avantgarde polgárpukkasztása (és azon belül Majakovszkij is más tészta, mint mondjuk Marinetti). OsvátA. 2005. április 3., 18:43 (CEST)

Köszönöm. Én is meglepődtem, mikor a new wave zene filmes kapcsolatairól olvastam a forrásokban, mivel addig kifejezetten az volt a véleményem, hogy a zenei és a filmes irányzatok teljesen másról szólnak. A kapcsolódás mindenesetre nagyon halvány, tulajdonképpen inkább csak analógiáról lehet szó, mint szellemi érintkezésről. Noha állítólag más művészeti ágakban megvolt a valódi, tartalmi párhuzam (erről a kerekasztal-beszélgetéses forrásban esik szó). Ezt majd valahogy pontosítani kell (egy kicsit már átírtam, de még gondolkozom, hogy lehetne tisztázni; de ha van ötlete bárkinek, nyugodtan cselekedjen). Gubb 2005. április 3., 18:57 (CEST)

(bár már felesleges, de ha már leírtam) Az első bekezdés mintha összemosná a filmművészeten belüli francia újhullámot meg a hetvenes évek második felének punkegyütteseit - ezek nyilván nem egy művészeti irányzat alá tartoznak, csak a megnevezés más. A new wave-et le se szokták fordítani magyarra (én legalábbis még nem olvastam így róla), valószínűleg pont azért, hogy ne lehessen keverni azzal, amit újhullámnak szoktunk nevezni a filmművészeten belül. Meg kéne csinálni az egyértelműsítő lapot (pláne hogy még Hong Kong-i újhullám is van, meg sci-fi újhullám is - lásd az enwikiben). --f.adam 2005. április 3., 19:02 (CEST)

Egy kicsit pontosítanék. A new wave kifejezést manapság tényleg nem szoktuk magyarra fordítani, pontosan az újhullám mint régebbi filmes irányzat és az újabb zenei irányzat megkülönböztetése céljából. Azonban (ahogy az idézet is tanúsítja) abban az időben, a hetvenes-nyolcvanas években használták az újhullám kifejezést is, sőt magyar lapokban ("Pajtás Újság" és hasonlók) a new wave kifejezés nem is igen volt használatos. Nekem van egy-két ifjúsági zenei magazinom abból az időből (az egyik szomszédomtól maradt meg, rengeteg újságot vásárolt és dobott ki vagy osztogatott szét, és egy-kettő még ma is megvan valahol). Azokban szó sincs new wave-ről, hanem csak új hullámról. Én a korhűség szellemében visszatértem ehhez a hagyományhoz, noha terminológiai szempontból talán nem szerencsés. De az összemosás kifejezést azért túlzásnak tartom: a két irányzat noha nem ugyanaz, de nem feltétlenül független (ne felejtsük, hogy a források nemcsak filmművészetbeli újhullámról beszélnek, hanem az egyéb képzőművészetekben is). Gubb

Az összemosás helyett: első olvasásra úgy tűnik, mintha nem különböztetné meg (különösen a huszadik század második felének kitétel miatt). Az angol cikkben szó van arról is, ki találta ki az elnevezést és miért: "The term itself is a source of much confusion. Originally, Seymour Stein, the head of Sire Records needed a term by which he could market his newly signed CBGB's veteran bands. Because radio consultants in the US had advised their clients that punk rock was a fad (and because many stations that had embraced Disco had been hurt by backlash), he settled on the term "new wave." He felt that the music was the aural equivalent of the French new wave film movement of the 1950's. Like those film makers, his new artists (most notably Talking Heads) were anti-corporate, experimental, and a generation that had grown up as critical consumers of the art they now practiced. Thus, the term "new wave" was interchangeable with punk rock." - Úgy tűnik, ennyi közük van egymáshoz. --f.adam 2005. április 3., 20:18 (CEST)

OK, ezt akkor jobb is lenne beleírni a cikkbe, és kicsit kihangsúlyozni, hogy a cikk első nagy bekezdése a képzőművészeti irányzatról szól (amit tömegkultúraellenesség jellemez, noha OsvátA ezt vitatja - ennek megfelelően nyugodtan javítsátok a cikk e részét). A zenei irányzat taglalása a "Története" szakaszban kezdődik. Itt lehet írni arról is, hogy milyen bonyolult módon fonódik össze a két elnevezés tartalma (pl. ide lehet tenni a fent általad idézett bekezdés fordítását). Azt hiszem, a cikk eleje rendben, a kifejezés különbző jelentései közti összefüggés pedig tisztázva lesz. Remélhetőleg. Tényleg nem egyszerű ez a dolog. A kerekasztal-beszélgetéses forrás szerint pedig a new wavenek létezik képzőművészeti manifesztációja (vagy fordítva). Hogy melyik volt előbb, milyen kapcsolatban van a zenei jelentés a filművészetivel, a filmes a képzőművészetivel, és a zenei a képzőművészetivel, melyik inspirálta jobban a másikat, melyik inkább ok, melyik inkább okozat, annak kibogozására nem vállalkozhatok, ez egy művészettörténészre vár, és ezen vitatkozni sem kívánok: ha valaki tudja, nyugodtan módosítsa a ciket a tudásának megfelelően. Gubb 2005. április 3., 20:30 (CEST)

Filmes Linkek

Linkek, melyek a filmes újhullám cikkhez linkelhetőek (a fenti vitához nincs közük):

• Sulinet, német újhullám
• Grandcafe, cseh újhullám

Kentaur mint a KFT elődje

Tessék? Kentaur (Erkel László) a Satöbbi együttes tagja volt, a KFT-hez tudtommal semmi köze (pláne mint előd). Kiveszem a megjegyzést, ha valaki tud valamit, amit én nem, pontosítson. – KovacsUr 2005. július 8., 22:37 (CEST)

• Akkor ez lehet, hogy többértelmű, mivel Bornai maga mondta, hogy a KFT előtt Kentaur néven játszottak. Az egyik forrás. Vagy félreértettem? Egyébként véletlenül nem ismered a következő számot, aminek egy részlete valami ilyesmi:

Az a város megvan még

És mi megtaláljuk újra

Bízhatsz bennem,

Onnan jöttem.

? Csak mert idéztem, és a fentiek miatt most már nem vagyok benne biztos, hogy ez kinek a száma. Telitalálat Felügyelő 2005. július 8., 23:23 (CEST)

Ismerem, viszonylag friss dal, Erkel 'Kentaur' László visszatérő lemezén szerepelt (szerzője egyébként Presser Gábor). A másik Kentaurról nem hallottam, de ezek szerint létezett. Túl jelentős viszont nem lehetett, a KFT cikkben elég lesz róla egy megjegyzés. :) – KovacsUr 2005. július 8., 23:27 (CEST)

A dal (és a lemez) címe is eszembe jutott: „Valaki az eltűnt városból”. – KovacsUr 2005. július 8., 23:32 (CEST)

KÖsz :-). Körülbelül 10 éve hallottam, és azóta keresem, kik csinálták (nem mintha annyira tetszene, csak érdeklődésből). Telitalálat Felügyelő 2005. július 9., 00:14 (CEST)

Kapcsolódó előadók és számok

A felsorolt előadók hogy kapcsolódnak? Queen, Modern Talking, Sandra, Placebo... Nem látom az összefüggést. Ha nagyon erőltetem, a Modern Talking és Sandra talán mint az új hullám kontrasztja szerepelhet (körülbelül egy időszakban élték fénykorukat az új hullámmal, és annak szöges ellentétét képviselték), de a Queen és a Placebo esetében még ennyi összefüggést sem látok. – KovacsUr 2005. július 8., 23:48 (CEST)

Erre nem sokat tudnék mondani, mert ha nem érzed vagy nem tudod, hogy kapcsolódnak (innen-onnan szedtem össze, és most már nincs kedvem újra megkeresgélni), akkor soha nem is fogod (egyrészt el kell olvasni a szakasz címét az elejétől a végéig, másrésztz meg kell hallgatni). Hogy a szöges ellentétét képezték volna, ezt erősen vitatnám, és a fogalom értelmezésétől függ. De rád bízom a cikket. Telitalálat Felügyelő 2005. július 9., 00:17 (CEST)

Sziasztok

Örülök, hogy rátaláltam erre a szócikkre és nagyon jónak tartom egy-két apróságot kivéve:

1.Egy-két együttesnévben én magam is fenakadtam. Íme egy idézet:

"Ennek ellenére mind a mai napig érezhető a hatása, hiszen számos kilencvenes évekbeli rockbanda merített a new wave-ből (Pink Floyd, de még maga a Queen, sőt a keményrocker Faith No More"

Például nem értem, hogy a Pink Floyd ill. a Queen miért kapta meg a „kilencvenes évek-beli” jelzőt? Freddy M. 1991. november 24-én halt meg, a banda meg valamikor a hetvenes évek hajnalán alakult. A kilencvenes években már csak a régi dalokat játszották el ill. adták ki. A Pink Floyd szintén a hatvanas évek végén alakult és a kilencvenes években csupán egy stúdióalbumot két koncert- és egy best of albumot adott ki. Tehát egyik előadó kilencvenes évekbeli munkásságán sem lehetett érezni a new wawe-t; tekintettel arra, hogy új dalok csak elvétve születtek tőlük ill.a new wawe a nyolcvanas évek végére elhalt. (Megjegyzem, hogy a fent említetteknek a nyolcvanas években sem volt sok köze a new-wawehez.)

2. "Külön szólnunk kell a new wave és a rockzene viszonyáról. Noha a new wave legtipikusabb képviselője a szinti-popzene, ami semmiképp sem nevezhető rockzenének (lévén a gitár „megtagadásán” alapul), sok lemezkiadó, -bolt, zenekritikus és lexikon a new wave irányzatot a rockzene alirányzataként tartják számon. Ennek magyarázata, hogy tömegkultúrává válása és ily módon, ha szabad mondani, kompromittálódása után sok new wave-előadó - itt első sorban említhetjük a Depeche Mode-ot - újra a rockzene felé fordult"

Nyolcvanas évek elejénvolt divat a magyar sajtóban mindent rocknak elnevezni. Általában olyan kontexusban használták mint gyűjtőfogalmat, tehát nem úgy mint a gitárzenék szinonímájaként. Így születtek mamár hál’ Istennek kikopott fogalamak mint folk-rock szintetizátor-rock stb. Gyanítom, hogy a sok lemezkiadó- bolt- kritikus innen vehette ezt a párosítást is. Persze a zenei irányzatok nem feltétlenül olyan megdönthetetlen definiciók mint a matematikában. Így el lehet fogadni ezt az állítást is, hogy azért nevezték a kritukusok rock alfajnak mert sok rock szinti előadó rockzene felé fordult. Legfeljebb nekem furcsa.

3. Sandrát és a Modern Talkingot én sem értem. Azonkivűl, hogy a new-wawe évtizedében énekeltek semmi közük nincs a new-wawe-hez.

4. Kevés szót kapott a magyar új hullám pedig az összes jelentősebb előadója felsoroltatik a végén. Hiányolom a Neue Deutche Welle megemlítését előadókkal együtt. (Nina Hagen, Nena, Daf, Einstürzende Neubaten, Die Krupps stb.)

Há röviden ennyi. Üdv: Hegyi Tomi (hegyitomi78@gmail.com)

Sandrát meg a Modern Talkingot én se értettem, de azóta lekerültek a listáról. Fent van viszont még a Dead or Alive és a Laid Back, melyeket én ugyan kedvelek (főleg az utóbbit), de nem mondanám róluk, hogy új hullám, inkább popzene. A Dead or Alive talán a külsejével pukkasztotta a polgárokat, de a zenéjük tipikus divatpop, a Stock-Aitken-Waterman-konfekció terméke. Hegyi Tominak: Nina Hagen német volt ugyan, de a punkmozgalomhoz tartozik, nem a Neue Deutsche Welléhez. (Gondolkodom is, hogy írni kéne róla.) Filmfan 2007. szeptember 20., 11:16 (CEST)

Magyar zenei új hullám

Ez a fejezet túlságosan elfogult. Egy lexikonban törekedni kell a pártatlanságba, ebbe semmiképpen nem fér bele a Hobo Blues Band, a Korál vagy a P. Mobil "unalmasnak" minősítése. Ugyanez vonatkozik a Lobogó együttes által játszott zenére. És az általuk "hivatalos új hullámnak" titulált zenekarokról nem mindre igaz, hogy 1-2 év múlva érdektelenség miatt feloszlottak, hiszen a KFT tartósan tudott sikereket elérni. Hierro ^vita 2008. szeptember 18., 00:31 (CEST)

Egy zenei stílus szócikke nem együttesek felsorolásából kell álljon

@Sztancsek: @Happyhards: Egy zenei stílus szócikke akkor mondható használhatónak, ha nem ömlesztik bele a zenekarneveket ész nélkül és leginkább források nélkül arra vonatkozólag, hogy vajon mitől tartozik a "legfontosabbak" közé, hanem szépen folyó szöveggel le van írva, hogy miért számít a stílus úttörőjének, vagy meghatározójának, akár korszakokra bontva. Példának lásd a heavy metal szócikket! A magam részéről kidobnám az összes listázást a szócikkből. – Ary ^vita 2017. június 28., 14:55 (CEST)