Vidéky János
| Vidéky János | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujság 1891. évi 28. számából. | |
| Született | 1827. január 17.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1901. február 8. (74 évesen)[1][2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Vidéky Károly |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vidéky János (Pest, 1827. január 17. – Budapest, 1901. február 8.) festő és rajztanár, a réz- és acélmetszeteiről ismert Vidéky Károly fia.
Életútja[szerkesztés]
Iskolai tanulmányai mellett a zenével is foglalkozott és mint 19 éves ifjú több zeneművet bocsátott közre. Művészeti tanulmányait apjánál folytatta. 1848-ban politikai karikatúrákat készített, ezért emigrálni kényszerült. A szabadságharc lezajlása után, melyben szintén részt vett, előbb Fajszon Kund Vincénél, majd Somssich József gróf kaposújlaki kastélyában, azután pedig Grazban töltötte az időt 1852-ig. E bujdosás után az akkor Velencében élt Berchtold grófi családnál volt nevelő és ott folytatta az akadémián festészeti tanulmányait. Ugyancsak ott 1857-ben műtermet is nyitott, majd 1863-ban 1000 forintos ösztöndíjjal Rómába utazott és a Palazzo Veneziában kezdett dolgozgatni. Velencében 1866-ban megházasodott, aztán Majer István püspök meghívására nemsokára visszatért Magyarországra és tanári állást foglalt el az esztergomi képzőintézetben. Itt festett képei közül fölemlítendők: Krisztus mennybemenetele, Szent Jeromos, a magyarországi Justitia. A fővárosnak ez idő tájt pezsdülni kezdő művészeti élete azonban Vidékyt is ide vonzotta és mint a VIII. kerületi reáliskola rajztanára telepedett le Budapesten. A műipari rajz és ízlés érdekében kifejtett eredményes tevékenysége itt kezdődik. 1880-ban az első edényfestészeti iskolát szervezte, azután pedig a női rajziskolát állította fel a közgyűlés és fővárosi törvényhatósági tanács támogatásával. A kereskedelmi minisztérium megbízásából 1884-ben bocsátotta közre első nagy munkáját: a Módszeres szabadkézi rajzmintákat, mely nagy figyelmet ébresztett. Vidéky különösen a magyar motívumok felkutatásában szerzett érdemeket. Mióta a fővárosnál működött, minden törekvése oda irányult, hogy az iparrajzoktatást előbbre vigye és ezt a célt szolgálja Módszeres rajzoktatás c. munkája is, melyet a legelső párizsi cégek egyike adott ki magyar, francia és német nyelven. Vidéky kezdeményezésére jött létre Budapesten a nagyszabású iparrajziskola, melynek első igazgatója lett egészen haláláig. Az első edényfestészeti iskolát szervezte, azután pedig a női rajziskolát állította fel.
Cikke a budapesti VIII. ker. főreáliskola Értesítőjében (1873. A rajzolás jelentősége).
Munkái[szerkesztés]
- Vezérfonal a szabadkézi rajziskolában. Bpest, 1882.
- Szabadkézi rajzminták az alsó ipariskolák számára. Szöveggel. Uo. 1882. Három füzet.
- Módszeres rajzoktatás. Páris, év n. Három rész, 14 füzet. (Magyar, franczia és német szöveggel.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Kieselbach
- ↑ a b http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00190786, János or John Videky, 2017. október 9.
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)