Vatnajökull Nemzeti Park
| Ez a nemzeti park a világörökség része |
| Vatnajökull Nemzeti Park | |
| Ország | |
| Elhelyezkedése | |
| Terület |
|
| Alapítás ideje | 2008. június 7. |
| Világörökség-azonosító | 1604 |
| Vatnajökull Nemzeti Park weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vatnajökull Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Vatnajökull Nemzeti Park egyike Izland három nemzeti parkjának. Magába foglalja a teljes Vatnajökull gleccsert és a környező területeket, köztük a korábbi Skaftafell és Jökulsárgljúfur nemzeti parkokat is. A park elsődleges érdekessége a sokrétű táj, amelyet a folyók, a gleccser, a vulkanikus aktivitás és a geotermális hatások alakítottak ki.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Vatnajökull Nemzeti Parkot 2008. június 7-én hozták létre. A park területe eredetileg 12 000 km² volt, de később kibővült és jelenleg 13 920 km²-en terül el, ami az ország területének mintegy 14%-a. A park ezzel Európa második legnagyobb nemzeti parkja az oroszországi Jugid Va Nemzeti Park után.
2019-ben a világörökség részévé nyilvánították.[1]
Éghajlat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hatalmas területű és változatos tengerszint feletti magasságú park különböző részein jelentősen különbözhet az időjárás. A Vatnajökull gleccsertől délre fekvő zóna csapadékos (évi 1000–3000 mm). Nyáron a hőmérséklet 10 °C és 20 °C között ingadozik, a telek pedig enyhék: ritka a -10 °C alatti hideg, és gyakran fagypont fölötti a hőmérséklet.
A hegyekben és a gleccser területén az évi csapadékmennyiség még magasabb: évi 1000–3000 mm esik, főként hó formájában. Az Öræfajökullon egy-egy csapadékosabb tél végén a hótakaró vastagsága 10–15 méteres. A hó egy része elolvad, a többi pedig gleccserjéggé alakul.
A gleccser déli részén a téli hőmérséklet szinte mindig a fagypont alatt van, és előfordul a -20 °C sőt -30 °C-os hőmérséklet is. Gyakori a szeles, viharos idő.
A parknak a gleccsertől északra eső területe csapadékban szegényebb. A jégmezőtől északkeletre fekvő területen mindössze évi 350–450 mm csapadék esik; ez Izland legszárazabb része. Az északi tengerparthoz közelebb eső részek csapadékosabbak. A telek hidegek ebben a zónában.
A változatos domborzatú területen a hőmérsékletet és a csapadékmennyiséget erősen befolyásolja a szélirány, illetve a főnhatás: a hegyek a szél által hozott nedves tengeri levegőt felemelkedésre kényszerítik. Az így lehűlő légtömeg a hegy szél felőli kiadja a nedvességtartalmát, majd a gerinc túloldalán lebukva felmelegszik amitől a relatív páratartalma tovább csökken. Emiatt a szél felőli oldal időjárása csapadékos, míg a másik oldal száraz marad.
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Vatnajökull National Park - dynamic nature of fire and ice. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2019. július 9.)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Vatnajökull National Park című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.