Vatnajökull Nemzeti Park
|
Ez a nemzeti park a Világörökség része |
| Vatnajökull Nemzeti Park | |
 | |
 | |
| Ország |  Izland |
| Elhelyezkedése | |
| Terület |
|
| Alapítás ideje | 2008. június 7. |
| Világörökség-azonosító | 1604 |
 Vatnajökull Nemzeti Park
Pozíció Izland térképén
| |
 é. sz. 64° 30′, ny. h. 17° 00′Koordináták: é. sz. 64° 30′, ny. h. 17° 00′ | |
| Vatnajökull Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vatnajökull Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Vatnajökull Nemzeti Park egyike Izland három nemzeti parkjának. Magába foglalja a teljes Vatnajökull gleccsert és a környező területeket, köztük a korábbi Skaftafell és Jökulsárgljúfur nemzeti parkokat is. A park elsődleges érdekessége a sokrétű táj, amelyet a folyók, a gleccser, a vulkanikus aktivitás és a geotermális hatások alakítottak ki.
Története[szerkesztés]
A Vatnajökull Nemzeti Parkot 2008. június 7-én hozták létre. A park területe eredetileg 12 000 km² volt, de később kibővült és jelenleg 13 920 km²-en terül el, ami az ország területének mintegy 14%-a. A park ezzel Európa második legnagyobb nemzeti parkja az oroszországi Jugid Va Nemzeti Park után.
2019-ben a világörökség részévé nyilvánították.[1]
Éghajlat[szerkesztés]
A hatalmas területű és változatos tengerszint feletti magasságú park különböző részein jelentősen különbözhet az időjárás. A Vatnajökull gleccsertől délre fekvő zóna csapadékos (évi 1000–3000 mm). Nyáron a hőmérséklet 10°C és 20°C között ingadozik, a telek pedig enyhék: ritka a -10°C alatti hideg, és gyakran fagypont fölötti a hőmérséklet.
A hegyekben és a gleccser területén az évi csapadékmennyiség még magasabb: évi 1000–3000 mm esik, főként hó formájában. Az Öræfajökullon egy-egy csapadékosabb tél végén a hótakaró vastagsága 10–15 méteres. A hó egy része elolvad, a többi pedig gleccserjéggé alakul.
A gleccser déli részén a téli hőmérséklet szinte mindig a fagypont alatt van, és előfordul a -20°C sőt -30°C-os hőmérséklet is. Gyakori a szeles, viharos idő.
A parknak a gleccsertől északra eső területe csapadékban szegényebb. A jégmezőtől északkeletre fekvő területen mindössze évi 350–450 mm csapadék esik; ez Izland legszárazabb része. Az északi tengerparthoz közelebb eső részek csapadékosabbak. A telek hidegek ebben a zónában.
A változatos domborzatú területen a hőmérsékletet és a csapadékmennyiséget erősen befolyásolja a szélirány, illetve a főnhatás: a hegyek a szél által hozott nedves tengeri levegőt felemelkedésre kényszerítik. Az így lehűlő légtömeg a hegy szél felőli kiadja a nedvességtartalmát, majd a gerinc túloldalán lebukva felmelegszik amitől a relatív páratartalma tovább csökken. Emiatt a szél felőli oldal időjárása csapadékos, míg a másik oldal száraz marad.
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vatnajökull National Park - dynamic nature of fire and ice. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2019. július 9.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vatnajökull National Park című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Official website of Vatnajökull National Park[halott link]
- Map of Vatnajokull National Park
- Iceland Tourist Board
- Ministry for the Environment in Iceland: Vatnajökulsþjóðgarður
 | Természeti |  | |
|---|---|---|---|
| Kulturális | |||
