Ugrás a tartalomhoz

Vasadi Balogh György

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasadi Balogh György
Született1882. december 10.
Gyúró
Elhunyt1960. február 7. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaföldrajz, történelem szakos középiskolai tanár, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1931)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1907)
KitüntetéseiKároly-csapatkereszt
Sablon • Wikidata • Segítség

Vasadi Balogh György (Gyúró, 1882. december 10. – Budapest, 1960. február 7.) író, országgyűlési képviselő, történelem és földrajz szakos tanár, az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatója 1926-ban.

Szakmai életútja

[szerkesztés]

Neves református családból származik. A gimnázium alsó osztályait a kunszentmiklósi, felső osztályait a kisújszállási ref. főgimnáziumban végezte. Ez utóbbi intézetben tett 1900. júniusában érettségi vizsgálatot.[1] A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1906-ban bölcsészetdoktori diplomát, 1907-ben tanári oklevelet szerzett a történelem és földrajz tárgyakból. 1905-ben a Szitányi-féle 420 koronás ösztöndíjat nyerte el.[2] Tanári oklevelének megszerzése után 1906-ban a Mezőtúri Református Főgimnázium földrajz-történelem szakos helyettes tanára lett.[3] 1908-ban a Cegléd-Állami Kossuth Gimnázium helyettes tanárává nevezték ki.[4] 1912-ben a Szeged-Állami Főreáliskola rendes tanárának nevezték ki.[5] 1914. július hónapban innen vonul be mint tartalékos hadnagy katonai szolgálatra s négy éven át a tűzvonalban teljesít szolgálatot a szerb és olasz harctéren. 1914-ben a főhadnagy a császári és királyi 111/69. gyalogezrednél a 12-ik tábori században. A signum laudis birtokosa.[6] 1917-ben a szegedi Dugonics-Társaság rendes s a Magyar Földrajzi Társaság évdíjas rendes tagja. Háborús cikkeket és tárcákat írt s előadást tartott a Dugonics-Társaságban.[7] A sebesülési érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa.[8] 1919-ben kerül az Árpád gimnáziumhoz s itt tanított 1941-ig[9] Közben 1920-tól 1933-ig mint a váli kerület nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselője, a kisgazda párt színeiben. Képviselői minőségében a Ház jegyzője s a közoktatási bizottság előadója is volt. Az Árpád Gimnáziumban 1920-1933 között szabadságon volt. 1916-1920 és 1933-1941 között történelmet és földrajzot tanított az Árpád Gimnáziumban. 1941 decemberében nyugalomba vonult. Megbízott igazgató volt az Árpád Gimnáziumban 1926. április–1927. február között.

Különféle cikkek írt az Urániában és napilapokban. Egy ideig szerkesztője volt a Vasárnap c. hetilapnak. Kétszer nyert irodalmi pályadíjat. A vértesaljai ref. egyházmegye világi tanácsbírája is volt.

1920-tól kezdve ellenezte a numerus clausus törvények bevezetését. Vajda Péter Köztéri kanonizálás című cikkében ezt írta: „A korabeli jobboldali sajtó agyonhallgatta, az utókor is elfeledte az Országgyűlés ügydöntő ülésén ugyancsak felszólaló Vasadi Balogh Györgyöt: „Álláspontom, hogy az iskola nem tűr meg semmiféle felekezeti szempontot, semmiféle politikát... Én tehát azt hiszem, hogy ha az egyetemi beiratkozásnál nem teljesen a tudományos szempont fog irányadónak tekinteti, akkor nagyon könnyen megeshetik, hogy éppen a tehetségesek, éppen azok fognak kirekedni az egyetemről, akik hivatva lennének olyan tudósok, olyan írók, olyan művészek lenni, amilyeneket a miniszter úr szeretne.” E felszólaló kisgazda próféta volt, elég néhány nevet említeni, mint Szilárd Leóét, Gábor Dénesét, Teller Edéét, Koestler Arthurét... Népszava, 2012-08-17. 193. sz.[10]

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Ahol az ágyú szól. Budapest. Singer és Wolfner. 1905.
  • Való és kigondolt történetek. Neumann-nyomda, Ipolyság. 1906.
  • A magyar hegemónia. Budapest, 1914.
  • Fegyverben. Két év a III/69-es hindenburg-bakák háborús életéből. Budapest, Kereskedelmi nyomda. 1919.
  • Kék vizek mellett. Budapest, Kereskedelmi nyomda. 1919.
  • Fejér vármegye közgazdasági helyzete.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1941 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  2. ↑ Egyetemi beszédek, 1904-1905. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  3. ↑ Protestáns egyházi és iskolai lapok – 49. évfolyam – 1906. | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  4. ↑ Állami Kossuth gimnázium, Cegléd, 1907 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  5. ↑ Állami Főreál iskola, Szeged, 1912 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  6. ↑ Állami Főreál iskola, Szeged, 1914 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  7. ↑ Állami Főreál iskola, Szeged, 1917 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  8. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1940 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  9. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1918-1919 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  10. ↑ Népszava, 2012. augusztus (139. évfolyam, 179-204. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.)

Források

[szerkesztés]
  • III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1941 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 2.) Vasadi Balogh György Dr. Iskolai értesítők, Budapest.
  • Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999. (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.)
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gerő: A magyar királyi belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerk. és kiadta Gerő József. Bp., 1938. Kovács és Szegedi ny.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940
  • Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vasadi_Balogh_György&oldid=26272430”