Szerkesztő:Xia/Wikimania2019
A 2019-es stockholmi Wikimánia összefoglalója.
GLAM[szerkesztés]
Az idei Wikimánián a fő fókuszom a GLAM volt, azaz a galériák, könyvtárak, archívumok és múzeumok projekt, mely kulturális intézményekkel igyekszik kapcsolatot kialakítani. A GLAM-projektek során a cél egyrészt az, hogy felhívjuk az intézmények figyelmét a Wikimédia-projektekre, és arra, hogyan tudják at intézmények hasznosítani a Wikimédiában rejlő lehetőségeket, másrészt pedig természetesen arra is igyekszünk rávenni az intézményeket, hogy tegyék a kollekcióikat egészben vagy részben szabad licenc alá (pl. szerzői jogi törvényektől függően akár nem adhatnak mindent oda). Más chapteröknél már jelentős előrelépések történtek, számos remek projekt futott le, Magyarországon még igen gyerekcipőben jár a dolog, 2014-ben a Wikipédia:GLAM-ZOO Miskolc projekt készült el a Miskolc-műhely résztvevőinek segítségével, illetve a Wiki Loves Monuments keretében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal sikerült egy ideiglenes partneri viszonyt kialakítani a verseny idejére. Kíváncsi voltam, hogy milyen lehetőségek rejlenek még a GLAM-ben, illetve más, hozzánk hasonlóan kisebb wikik ezt hogyan oldották meg.
Hasznos eszközök[szerkesztés]
Számomra újdonságként hatott, hogy a GLAM-projektek számára már számos technikai eszköz áll rendelkezésre, megkönnyítendő a sokszor több ezer darabszámú fájladományok feltöltését Commonsra, valamint az adatok egyszerűbb felvitelét:
- Listeria, listák lekérdezése
- Integraality, dashboardok készítése Wikidata-elemekkel
- TABernacle, Wikidata-elemek csoportos szerkesztéséhez
- Cradle, formanyomtatványt lehet vele előállítani Wikidata-elemek létrehozásához
- Wikidata Bridge: egy új tool lesz, amely segítségével a szócikkekből lehet majd egyszerűen wikidatát szerkeszteni (mivel sokakat elijeszt a Wikidata felépítése)
- Commons:Batch uploading, nagy mennyiségű fájlok feltöltéséhez
GLAM-folyamat brazil példával[szerkesztés]
User:Ederporto levezette a GLAM-folyamatot a brazil felhasználói csoport tapasztalatain keresztül. Több múzeummal is kapcsolatot építettek ki, valamint szó esett a Brazil Nemzeti Múzeum tragédiájáról, a múzeum egy tűzben teljesen elpusztult, a tragédia után a brazil és portugál Wikipédisták igyekeztek menteni a kollekció egy részét, három nap alatt mintegy 2000 kép került fel Commonsra a múzeumban található műtárgyakról. Projektoldaluk portugál nyelven
- Az előadó nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a GLAM-projektben az egyik legnagyobb technikai nehézséget az jelentette számukra, hogy a múzeumoktól kapott fájlok metaadatait ki kellett takarítani, letisztázni, wikidatának megfelelő formátumba hozni.
- A múzeumok többségében a szerzői jogi komplikációkkal sem mindig voltak tisztában, el kellett magyarázni a CC0, a CC-by stb fogalmát, átnézetni a kollekciót egy, a licencekhez jól értő önkéntessel és kiválogatni a jogilag megfelelő darabokat.
- El kell különíteni a műtárgy (pl. festmény) metaadatait a róla készült fénykép metaadataitól (fényképész, év stb)
- A tömeges feltöltést követően a fájlokat fel kell használni a Wikimédia-projektekben, betenni cikkekbe, ha nincs megfelelő cikk, akkor annak megírására pl. versenyt szervezni
- Visszajelzést kell adni az intézménynek a végeredményről, statisztikákkal
- Fontos, hogy az intézmény hivatalos levélben OTRS-re megerősítse az együttműködést, különben Commonsban problémák adódhatnak a tömeges feltöltésből.
- Létrehoztak egy sablont (en:Template:Mbabel), mellyel edithatonok keretében a wikidatára felvitt adatokból szócikkvázlatot lehetett létrehozni, ezzel megkönnyítve és felgyorsítva a tömeges szócikkírást. (példa a sablonnal létrehozott szócikkekre)
- Kisebb wikik illetve GLAM-projetkek számára egy sablont is létrehoztak beszámoló készítéséhez: en:Template:TGLAM
Mi veszi rá a múzeumokat, hogy átadják a kollekciójukat?[szerkesztés]
Igen érdekes panelbeszélgetés volt, az előadók a Wikimédia Free Knowledge Advocacy Group EU, a lengyel Centrum Cyfrowe intézet, a svéd nemzeti múzeum, valamint a holland Wikimédia-egyesület képviseletében voltak jelen.
- Az intézmények eleinte elzárkóznak a kollekciójuk kiadásától, többféle okból, leginkább alaptalan félelemből, miszerint:
- csökkenne a bevételük
- el kellene bocsátani azt az alkalmazottat, aki a képek licencelésével foglalkozik
- nem akarják, hogy a szabadon elérhető, műalkotásokról készült képeket a múzeum céljaival összeegyeztethetetlen módon használják fel mások (pl. uszításra vagy politikai propagandára)
- A svéd nemzeti múzeum képviselője szerint újra és újra el kell mondani az igazgatóknak az érveket a szabad licenc, illetve a közkincs képek kiadása mellett, mivel a legtöbb, fent felsorolt félelem teljesen alaptalan:
- nem fognak kevesebben múzeumba járni, csak mert a műtárgy képe elérhető az interneten. Ők sem tapasztaltak semmiféle visszaesést a bevételben, miután kiadták a kollekciójukat a Commonsnak.
- A fényképeik licenceléséből kevesebb mint 1% bevétele származott a múzeumnak egyébként is (alig akart tőlük licencjogot venni bárki).
- az, hogy valaki vécépapírra vagy tejesdobozra nyomtatja a képet, teljesen irreleváns a múzeumi bevételek szempontjából, hisz a múzeum maga úgysem készíttet ilyesmit, nem eshet el semmiféle "extra" bevételtől.
- A múzeumi ajándékboltban továbbra is ugyanúgy megmaradt a kereslet a fotók, képeslapok stb. iránt.
- A licenceléssel foglalkozó személyzet csinálhat más, sokkal fontosabb dolgot az intézményen belül, nincs szükség leépítésre.
- hatalmas pozitív PR a múzeumnak.
- Meg kell értetni a múzeumokkal, hogy a Wikimédia-projektek ugyanazt a célt szolgálják, mint a múzeumok maguk is: a művészet és a tudás terjesztését, kultiválását, a hozzáférést a művészetekhez, művelődéshez.
- rengetegen vannak, akik nem tudnak elutazni az adott múzeumba, az ő művelődésüket is szem előtt kell tartani.
- a kollekció átadása nem jár plusz költséggel a múzeumnak, hiszen a Wikimédia-önkéntesek elvégzik helyettük a munkát, megvannak a szükséges technikai eszközök az áttöltéshez. Mindemellett a projekt lekövethető, a múzeumhoz visszavezetnek a linkek minden kép leírólapjáról.
- A Wikipédia-szócikkeket sokkal többen nézik meg, mint a múzeum saját weboldalán a képtárat.
- Tippeket is adtak a GLAM-projektek számára:
- kicsiben kell kezdeni, kis kollekciót/kevés darabszámot elkérni először, és amikor látják, hogyan működik és milyen előnyökkel jár, meg fognak nyílni a múzeumok a nagyobb együttműködésre is.
- Nagy múzeumok példái rávehetik a többi múzeumot, hogy ők is átadják a kollekciójukat
- A svéd múzeum azt vette észre, hogy megdöbbenésükre a legnagyobb kereslet nem a "népszerű" képek iránt volt, hanem jobbára kevésbé ismert személyek portréi iránt, akiknek szócikkében nem volt illusztráció, és ezeket a képeket az adott Wikipédia-szócikkekben jóval többször nézték meg, mintha a múzeumban járva nézték volna meg a látogatók.
- A múzeum fényképészekkel kötött szerződésébe bele kell vonni a kollekció szabad licencű/közkincs kiadását is, hogy ne legyen jogi problémák belőle (bár számos országban pl. a festmények sima fényképreprodukcióját nem tekintik jogvédettnek).
- Mivel a fényképészek neve is szerepel a leírólapokon, ez a fényképészeknek sokkal jobb PR, hiszen a múzeumi kiállításokon nem tüntetik fel sehol a nevüket.
A konklúzió az volt, hogy a múzeumok jórészt a küldetéstudatuk miatt nyitják meg a kollekciójukat a Wikimédia-projektek előtt.
A szerb GLAM-tapasztalat[szerkesztés]
A svéd példa után meglehetősen éles váltás volt a szerb egyesület tapasztalata a GLAM-intézményekkel, ami jól mutatja a regionális különbségeket az egyes kultúrák között. A szerbek nehezen boldogultak a helyi intézményekkel, csak kisebb sikereik voltak (pl. QR-kódok kihelyezése turisztikai helyszíneken), az intézmények többsége nem akart szóba állni velük. 2017-ben levelet kaptak a kulturális minisztériumtól, mely akkor kezdett hozzá a digitalizációs projektjéhez, és gyakorlatilag a minisztérium közbelépése lendítette fel a GLAM-projekteket az országban, mivel a minisztérium felülről "utasította" az intézményeket, akik így hajlandóbbak voltak a nyitásra. Az egyesület konferenciákat szervezett az intézményeknek, ahol bemutatták a Wikimédia-projektek működését, a licenceket, a Wikipédia-szerkesztés alapjait, szemináriumokat szerveztek az intézmények dolgozóinak és több Wikipedian in residence-programot is végrehajtottak, részben a minisztérium által finanszírozva. A konklúzió az lett, hogy a szerb közéleti sajátosságok miatt nehéz lett volna a minsiztérium hátszele nélkül bármilyen nagyobb volumenű GLAM-projekt megszervezése.
Commons-kategorizáció workshop[szerkesztés]
- Structured Data: minden képhez elérhető már Commonson, a Wikidatából lehet a kép egyszerű leírásához elemeket venni. Ezzel a jövőben a képek keresését könnyítjük meg, mert bármilyen nyelven lehet majd keresni a fájlállományban. → Commons:Commons:Structured data
- Az ISA tool segítségével egyszerűen lehet az egyes kampányokban feltöltött képek metaadatait kitölteni/javítani.
- Lehetőség van segítséget kérni a szócikkekben rosszul linkelt Commons-kategóriák javításához szükséges kategóriarendszer kiépítéséhez.
- Meg lehet találni azokat a képeket a Commonson, amelyeknél még nincs magyar nyelvű caption:
-hascaption:hu(keresőbe írandó) - Hamarosan lesz LUA-támogatás is.
Desktopélmény-fejlesztő workshop[szerkesztés]
Ez tulajdonképpen egy brainstorming szekció volt, ahol mindenki ötletelhetett a desktopélmény javításával kapcsolatosan. A design csapat a felület javításán dolgozik, de nem akarnak drasztikus változtatásokat, csupán javítani szeretnének a felhasználói élményeken. Ilyen lehet például, hogy az oldalsávból legördíthető menübe kerülne a linkek többsége, mivel a jobb oldali rész rendkívül zsúfolt. Prominensebbé tennék a szerkesztés gombot és a nyelvek közötti váltást. Azt szeretnék, hogy a felület igazodjon a modernebb technológiához, és figyelembe szeretnék venni, hogy az újabb generáció már egyszerűbben, könnyebben kezelhető olvasófelülethez van szokva. Mindazonáltal azt sem szeretnék, hogy a meglévő szerkesztők úgy érezzék, hogy túlzottan megváltozott a megszokott felületük.