Ugrás a tartalomhoz

USS John Paul Jones (DDG 53)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
USS John Paul Jones (DDG 53)
Az USS John Paul Jones a Perzsa-öbölben hajózik
Az USS John Paul Jones a Perzsa-öbölben hajózik
HajótípusRomboló
NévadóJohn Paul Jones
ÜzemeltetőAmerikai Haditengerészet
HajóosztályArleigh Burke osztály
Pályafutása
ÉpítőBath Iron Works
Megrendelés1987. szeptember 25.
Építés kezdete1990. augusztus 8.
Vízre bocsátás1991. október 26.
Szolgálatba állítás1993. december 18.
Szolgálat végevárhatóan 2026[1]
Honi kikötőNaval Base San Diego
SorsaAktív szolgálatban
Általános jellemzők
Vízkiszorítás6782 tonna (teljes terhelés esetén 8960 t)
Hossz154 m
Szélesség20 m
Merülés9,4 m
Hajtómű4 db General Electric LM2500–30 gázturbina egyenként 27 000 LE (20 000 kW) teljesítménnyel két, ötlapátos, változtatható állásszögű hajócsavar
Teljesítmény100 000 LE (75 000 kW)
Sebesség30 csomó (56 km/h) felett
Hatótávolság4400 tengeri mérföld (8900 km) 20 csomó (37 km/h) sebesség mellett
FegyverzetMk 41 típusú függőleges rakétaindító rendszer 1 x 29 és 1 x 61 cellával

1 db 5 hüvelykes (127 mm) Mk-45 Mod 1/2 ágyú 2 db 20 mm-es Phalanx radarirányítású rakétavédelmi géppuska 2db 25 mm-es M242 Bushmaster ágyú

2 db Mark 32 hármas torpedóvető cső (hat db Mk-46 vagy Mk-50 torpedóval)
Repülőgépek1 db SH–60 Seahawk helikopter

Legénység33 tiszt, 38 altiszt, 210 matróz
A Wikimédia Commons tartalmaz USS John Paul Jones (DDG 53) témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az USS John Paul Jones (DDG 53) egy irányított rakétákkal felszerelt romboló, az Amerikai Haditengerészet által üzemeltetett Arleigh Burke osztály harmadik egysége. Az osztályt Arleigh Burke tengernagyról nevezték el, aki a második világháború egyik leghíresebb amerikai rombolóparancsnoka volt míg a hajót az amerikai függetlenségi háború hőséről, John Paul Jones századosról. Az Arleigh Burke osztályú rombolók közül a John Paul Jones az első, amelynek honi kikötője az Egyesült Államok nyugati partvidékén, a kaliforniai San Diego Haditengerészeti Bázison van, jelenleg a 23. romboló flottilla állományába tartozik.

Építése

[szerkesztés]

Az Arleigh Burke osztály harmadik egységét 1987. szeptember 25-én rendelte meg az Egyesült Államok Haditengerészete, a szerződést a Bath Iron Works nyerte meg. A hajó gerincét 1990. augusztus 8-án fektették le, és 1991. október 26-án bocsátották vízre. A hajót 1993. augusztus 20-án adták át a haditengerészetnek és 1993. december 18-án állt szolgálatba.

A hajót a skót származású tengerész, John Paul Jones tiszteletére nevezték el, akit az amerikai haditengerészet megalapítójának tartanak. Jones az amerikai függetlenségi háború idején sikeresen támadta a brit hajózást, legnagyobb győzelmét 1779. szeptember 23-án aratta, amikor három órás csata során legyőzte és elfoglalta az 50 ágyús brit HMS Serapis fregattot.

A John Paul Jones címere nemcsak a Serapis zászlaját tünteti fel, hanem mottóját (In Harm's Way) is Jones-tól vette: "I wish to have no connection with any ship that does not sail fast, for I intend to go in harm's way."

A John Paul Jones megkapta az AEGIS felderítő és tűzvezető rendszer legújabb változatát, amely az SM-3 rakétákkal együtt képes megsemmisíteni a rövid - közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat. Ugyanezt a rakétát az alacsony pályán keringő műholdak ellen is sikeresen bevetették.

Szolgálata

[szerkesztés]

A John Paul Jones-t a csendes-óceáni flotta kötelékébe osztották be. Szolgálati ideje során a hajó és legénysége négy alkalommal teljesített szolgálatot a Perzsa-öbölben.

Az Arleigh Burke osztályt a John Paul Jones képviselte az ún. Shock Trial kísérletsorozat alatt. A kísérletek lényege az volt, hogy megvizsgálják a haditengerészeti különféle felszíni egységeinek ellenállóképességét különféle erejű robbanásokkal szemben (a kísérletsorozatra az USS Cole (DDG 67) elleni támadás után került sor).[3]

2001. október 7-én a John Paul Jones fedélzetéről lőtték ki az első Tomahawk cirkálórakétákat afganisztáni talibán célpontok ellen, az Operation Enduring Freedom hadművelet keretén belül.[4]

2010-ben a hajó átesett a DDGMOD modernizációs programon és 2011. november 9-én ismét szolgálatba állt.[5]

Érdekesség

[szerkesztés]

A John Paul Jones szerepelt a 2012-es Csatahajó c. amerikai filmben, ahol három idegen hajót megsemmisített, mielőtt elsüllyedt volna.[6]

További képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az USS John Paul Jones (DDG-53) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További források

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]