U-vitamin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az U-vitamin vagy metil-metionin valójában nem vitamin, a metioninsavak családjába tartozik, ám mivel felfedezésekor az U-vitamin nevet adták neki, ezért ez a név rajta maradt. Vízben oldódik, a szervezet nem képes a tárolására. Az U-vitamin hiánya nyálkahártya-problémákat okozhat, gyomor- és bélfekélyek vagy az immunrendszer legyengülése is az U-vitamin hiányára utalhat.

Az adagolására vonatkozóan nincsenek általános elvek, tapasztalati úton megállapított adagban, folyamatos orvosi ellenőrzés mellett használható. Magyarországon 50 mg-os tabletták formájában vagy por alakban kapszulában kapható, orvosi rendelvényre.[forrás?] A szükséges napi beviteli mennyiség még nem megállapított.

Ismert élettani hatásai[szerkesztés]

  • Gátolja és gyógyítja a gyomorfekélyt[1]
  • Csökkenti a vérszérum zsír- és koleszterinszintjét[1]
  • Elősegíti a gyomor és a bélrendszer sérült nyálkahártyájának a regenerálódását.[forrás?]
  • Megelőzi illetve megszünteti a külső és a belső gyulladásokat.[forrás?]
  • A cukorbetegség tüneteit enyhíti.[forrás?]
  • A külső és a belső fekélyek hegmentes gyógyulását segíti.[forrás?]
  • Csillapítja a Creutzfeldt–Jakob-szindróma tüneteit.[forrás?]
  • Egyes nőgyógyászati jellegű problémák kezelésénél eredményesen alkalmazható.[forrás?]
  • Aranyér kezelését könnyíti.[forrás?]
  • Segíti, erősíti az immunrendszert.[forrás?]
  • A genitáliák bakteriális megbetegedéseinek gyógyulását segíti.[forrás?]
  • Fokozott beviteli mennyiség esetén gyengíti az alkohol- és a kábítószerfüggést.[forrás?]
  • A szervezet méregtelenítő funkcióit erősíti.[forrás?]
  • Kondicionálja a legyengült szervezetet.[forrás?]

Természetes előfordulási helye[szerkesztés]

Káposztában, a salátában, a paradicsomban, a zöldhagymában, a retekben, a petrezselyemzöldben, a spárgában és a gyümölcsökben fordul elő.[1]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c Csapó János, Csapóné Kiss Zsuzsanna. 5.3. Vízoldható vitaminok, Élelmiszer-kémia. Mezőgazda Kiadó (2003). ISBN 978-963-286-642-0. Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 6. 

Források[szerkesztés]

  1. [1][nem megbízható forrás]
  2. [2][nem megbízható forrás]