Turcsányi Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turcsányi Elek
Született1889. május 28.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1944. november 2. (55 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Halál okaöngyilkosság
SablonWikidataSegítség

Turcsányi Elek (Budapest, 1889. május 28. – Budapest, 1944. november 2.) magyar író, költő, tanácsjegyző.

Élete[szerkesztés]

Turcsányi Elek 1889. május 28-án született Budapesten. Jogot végzett, iskolái befejezése után a fővárosban dolgozott. 1927. március 10-étől fogalmazó, 1931. május 22-étől tanügyi segédfogalmazó, 1935. április 8-ától II. osztályú fogalmazó, 1938. december 23-ától 1944-ig II. osztályú tanácsjegyző volt. Kosztolányi Dezső nevezte őt „a szavak alkimistájá"-nak. Súlyos betegsége miatt 55 évesen, 1944. november 2-án öngyilkos lett.

Elbeszélései és versei főleg a Nyugat és az Esztendő című folyóiratokban jelentek meg. Műveiben a képzelőerő lírai közvetlenséggel párosult.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Koronelli dóm (versek, novellák, Budapest, 1921)
  • A távolodó (versek, novellák, Budapest, 1927)

Források[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/16094.htm, Turcsányi Elek, 2017. október 9.
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 27.)

További információk[szerkesztés]

Turcsányi Elek versei