The Information Society

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
The Information Society
Adatok
Típusszaktudományos folyóirat
FormátumA/4
OrszágAmerikai Egyesült Államok
Alapítva1981
KiadóTaylor & Francis
FőszerkesztőHarmeet Sawhney
SzerkesztőJoseph Becker, Rob Kling, Robert Anderson
TársszerkesztőLindsay Ems, Emily Bowman
Nyelvangol
OCLC5986609
ISSN0197-2243
A The Information Society weboldala

A The Information Society egy angol nyelvű, nemzetközi, szaktudományos folyóirat, mely évente 5-ször jelenik meg online és nyomtatásban. Kiadója az amerikai, Taylor & Francis mely egy nagy múltú lapkiadó. A lap kritikai kulcs fóruma az információs társadalommal kapcsolatos módszereknek, rendszer koncepcióknak, politikai analíziseknek, és figyelemmel követi a társadalmi és kulturális változásokat különösen a számítástechnikával és a telekommunikációval összeköttetésben. Közzétesznek tudományos cikkeket, állásfoglalókat, vitákat, rövidebb közleményeket és könyvismertetőket. Korát tekintve a tudományban az egyik legrégebbi, teljes körű, elismert lap. Több mint 40 segéd szerkesztő professzor vesz részt a lap létrejöttében öt kontinensről, az országok legjobb egyetemeiről.

Története[szerkesztés]

A lap alapításának ötlete 1970-ben született David L. Holzman, Stephen J. Lukasik, és Richard O. Mason fejében akik felkérték az Egyesült Államok vezető információtudósát, az American Society of Information Science akkori elnökét, Joseph Becker-t,[1] hogy legyen a lap főszerkesztője. Ők négyen többször találkoztak a Bel Air Hotelben Ben Russak-kal, hogy megvitassák az alapokat, majd Crane és Russak által megjelent az első szám 1981-ben.

A kezdetek[szerkesztés]

Míg a folyóirat világnézetét tekintve nemzetközi volt, az első írók főleg angolok és amerikaiak voltak, európai közreműködéssel. Már korán fókuszba került a telekommunikáció és az információs technológiák szerepe a legkevésbé fejlett országokban, és a fejlett ipari országok vidéki területein. Az 1980-as évek vége felé a TIS már egyre többet publikált ázsiai szemszögből írt cikkeket. Ebből eredeztethető, hogy a TIS korán a kutatás motorja lett az információ technológiában, a társadalmi változásokat tekintve és az információs politikában. Az első három évfolyamban publikált cikkek mind lelkesedtek a hi-tech fejlődésért, egészen Richard Mason 1985-ös cikkéig, amelyben komolyan elemezte az információs kor lehetséges etikai hatásait. 1984 és 1986 között több cikk is megvizsgálta a lehetséges társadalmi problémákat, amit a számítógépesített világ hozhat. A TIS megjelentetett néhány cikket, mely alapjaiban bírálta az információs társadalom lelkes koncepció készítőit. Számos olyan problémát vet fel az információs technológiai forradalom, melynek része az emberi tényező.

Az 1990-es évek[szerkesztés]

A folyóirat több változáson esett át az 1990-es évek elején. Megvásárolta a Taylor & Francis, az elismert tudományos kiadóház melyet Nagy-Britanniában alapítottak, de voltak már irodái az Egyesült Államok területén. Joseph Becker, az alapító főszerkesztő átadta szerepét Dr. Robert Anderson-nak, egy idősebb számítógép kutatónak. Bob Anderson folytatta a folyóirat szellemi irányának fejlesztését, kiszélesítését. Bob hozzáadott a szerkesztő csoporthoz egy könyvismertető szerkesztőt, Dr. Tora Biksont, akinek a segítségével a cikkek sora empirikus tanulmányokkal bővült többek között a munkahelyi információs stratégiákról és társadalmi gyakorlatokról is. Innentől már széleskörűen publikált a mikrotársadalmaktól a makrotársadalmakig. 1995-re a folyóirat kivirágzott, változatos, magas minőségű tudományos írásokat közölt. A TIS egy multidiszciplináris, lektorált folyóirat lett, közönsége már nem csak az információs társadalommal foglalkozó kutatók, hanem akik érdekeltek a társadalmi, szervezeti életben, mindenféle társadalmi és kulturális változásban; politikusok és szellemi döntéshozók az iparban és az oktatásban.

A változás[szerkesztés]

1995-ben Rob Kling a Californiai Egyetem Információs és Számítógépes Tudományok professzora lett a harmadik főszerkesztő a lapnál. Kling volt az, aki észrevette, hogy a lapot a láthatóság egy új szintjére kell emelni. Új szerkesztőségi tagokat nevezett ki, hogy aktív szerepet vállaljanak a folyóirat szervezésében és bátorítsák kollégáikat a publikálásra a lapban. Az új szerkesztőségi tagoknak köszönhetően több különkiadás látott napvilágot, amiket maguk szerkeszthettek, válogathattak össze. Erre példa Dr. Tora Bikson különkiadása három cikk összefűzéséről, hogyan támogatják a csoportmunkát a számítógépes rendszerekkel. Ugyanígy szervezett egy különszámot Rolf Wigand professzor is az elektronikus kereskedelemről. Kling létrehozott a lapban egy új formát is A Fórum néven ahova rövidebb állásfoglalásokat, vitákat írhattak kezdhettek a tudósok. Növelte a recenziók számát a lapban, több szerkesztőt vett fel, hogy felkutassák a témában friss, új, releváns könyveket. Neki köszönhető a világhálón a folyóirat kezdőlapja, ahol az írók és az olvasók mindig naprakész információkat találnak az épp aktuális számról, a régebbi lapszámok tartalomjegyzékeiről összefoglalókkal, és a külön számok gyűjteményével.

Különszámok[szerkesztés]

  • Connecting Fields: Information, Learning Sciences and Education
  • Regimes of Information
  • Monetization of User-Generated Content
  • The Death, Afterlife and Immortality of Bodies and Data 29(3), 2013
  • ICT adoption and User Choices 26(4), 2010
  • Creative Industries and Urban Development 26(2), 2010
  • Geographies of the Information Society Revisited 25(5), 2009
  • The Philosophy of Information, its Nature and Future Developments 25(3), 2009
  • Mobile Societies in Asia-Pacific 24(3), 2008
  • The Legacy of Rob Kling: Social Informatics as a Research Discipline 23(4), 2007
  • Accessibility, Disability, and Inclusion in Information Technologies 23(3), 2007
  • Towards a Coherent Metrology of Information Societies 22(5), 2006
  • ICT in Everyday Life: Home and Personal Environments 22(4), 2006
  • ICT Research and Disciplinary Boundaries: Is "Internet Research" a Virtual Field, a Proto-discipline, or Something Else? 21(4), 2005
  • The Role of Information Technology in Building and Sustaining the Relational Base of Communities 21(2), 2005
  • Social Determinants of Public Policy in the Information Age 20(3), 2004
  • Information and Communications Technologies (ICTs) and Community Networking Globalization of Electronic Commerce 19(5), 2003
  • The Digital Divide: Exploring Equity and Politics 19(4), 2003
  • Designing for Virtual Communities in the Service of Learning 19(3), 2003
  • Globalization of E-Commerce 19(1), 2003
  • Time and Information Technology 18(4), 2002
  • Issues of Authenticity, Social Accountability & Trust with Electronic Records 17(4), 2001
  • Impacts of Economic Liberalization on IT Production and Use 17(2), 2000
  • Universal Service: New Conceptions for a New Age 16(2), 2000
  • The Rhetoric of Gender in Computer-mediated Communication 15(3), 1999
  • Anonymous Communication on the Internet 15(2), 1999
  • Virtual Societies: Their Prospects and Dilemmas 14(2), 1998
  • Free Speech and Privacy in Canada's Information Society 13(2), 1997
  • Theory and Practice of Electronic Commerce 13(1), 1997
  • Electronic Publication and Scholarly Communication 11(4), 1995

Főszerkesztők[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ J. Becker,-R. M. Hayes : Információ tárolás és visszakeresés 1963.
  2. ↑ Joseph Becker nekrológja. [2014. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
  3. ↑ Rob Kling munkássága. [2014. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
  4. ↑ Harmeet Sawhney életrajza, munkássága a hivatalos honlapján. [2014. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 22.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=The_Information_Society&oldid=26506329”