Tetőablak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A tetőablak a tetőszerkezeten, illetve a tetőfedő elemeken kialakított nyílásban elhelyezett építőelem, egy speciális ablak, amelyen keresztül fény és levegő jut a tetőtérbe. A tetőtér beépítése esetén alkalmazzák. Anyaga lehet műanyag, fa vagy alumínium, illetve több típusa létezik a nyitásmód, a kilincs elhelyezése vagy a kezelés módja szempontjából is.

Funkciója[szerkesztés]

A tetőtér beépítésével nyert lakótér különböző funkciójú helyiségeknek rendezhető be – azonban, mivel az itt tartózkodók közvetlenebb módon szembesülnek az időjárási elemekkel, az erős napfénnyel, az esővel, a hóval, a faggyal és a jéggel – körültekintően ügyelni kell a tető kialakításánál alkalmazott elemek, így a tetőablak kiválasztására is. A tetőablakoknak fokozott védelmet kell nyújtaniuk az időjárás viszontagságai ellen. Ezen kívül, az e típusú nyílászárók használatával a tetőtérből az itt tartózkodók számára kedvező kilátás nyílik a környezetre.

Csoportosítása[szerkesztés]

Keret anyaga szerint[szerkesztés]

Nyitásmód szerint[szerkesztés]

Billenő: A billenő ablak a tetőtéri ablakok alaptípusa, amely kizárólag billenő módban nyílik. Az ablak lejfeljebb 180 fokban nyitható, átfordítható és reteszelhető, kilincse a szárny alsó részén helyezkedik el.

Felnyíló-billenő: A felnyíló-billenő tetőablak felnyíló és billenő módban egyaránt használható. A billenő mód az ablak nyitását és a külső árnyékolóhoz való hozzáférését biztosítja. Felnyíló módban az ablak 45 fokos szögben kinyitható, ami remek kilátást biztosít.

A kilincs helyzete szerint[szerkesztés]

Felső kilincses: Amennyiben a tetőablak kilincse az ablakszárny felső részén található, a nyílászárót legideálisabb úgy beépíteni, hogy a kilincs és a padló szintjének távolsága körülbelül 185-200 centiméter legyen.

Alsó kilincses: Egyes tetőablakgyártók kizárólag alsó, mások alsó és felső kilincses tetőablakokat egyaránt kínálnak. Az ablakszárny alsó részén elhelyezkedő kilinccsel nyitható tetőablak beépítése akkor javasolt, ha a felső kilincset nem lehetne elérni, de az alsó kilincs még elérhető és be is húzható az ablak kinyitása után.

A kezelés módja szerint[szerkesztés]

Kézi: Kézzel nyitható ablakokat csak bizonyos beépítési magasság alatt érdemes választani, hogy a lakók kényelmesen tudják kezelni azokat.

Elektromos: A kézzel el nem érhető magasságban elhelyezkedő tetőablakok esetében célszerű elektromos vezérlésű nyílászárót beépíteni. Ezeket kézi távirányítóval vagy távirányítórúddal lehet kinyitni, illetve becsukni.

Alkalmazást befolyásoló tényezők[szerkesztés]

  • Tető dőlésszöge

Annál hosszabb tetőablakot célszerű beépíteni, minél kisebb a tető hajlásszöge. Optimális esetben az ablak alja a padló szintjétől 90-110 centiméterre, az ablakszárny felső részén található kilincs pedig 185-200 centiméterre helyezkedik el.

  • Helyiség rendeltetése és magassága
  • Ablak funkciója
  • Optimális fényeloszlás

A tetőtéri ablakok elhelyezkedése meghatározza a nappali fény eloszlását: a több kisebb tetőablak egyenletesebb fényt biztosít, mint egy nagy, ezért a nyílászárók elhelyezkedését az optimális fényeloszlás érdekében körültekintően kell megtervezni.

  • Ablak beszerelési magassága

Kézzel nem elérhető magasságba is beépíthető tetőablak, azonban ezekben az esetekben, az egyszerű nyitás-csukás érdekében célszerű elektromos vezérlésű változatot választani.

  • Térdfal magassága
  • Szarufatávolság

A tetőszerkezetet alkotó szarufák távolsága ma Magyarországon jellemzően 78 centiméter szélességű tetőablakok beépítését teszi célszerűvé. Ha a szarufák egymástól való távolsága, illetve a tetőablak szélessége nem kompatibilis, az ablak körül a tetőszerkezetet át kell alakítani, ehhez kisebb-nagyobb ácsmunkára van szükség.

Jellemzői[szerkesztés]

Hőszigetelés[szerkesztés]

Az épületek energiavesztesége főként az ajtókon és az ablakokon keresztül történik, ezért célszerű a tetőablak kiválasztásánál arra törekedni, hogy a hőveszteséget minél inkább lecsökkentsük. Mivel a tető sokkal jobban ki van téve az időjárás elemeinek, az erős napfénynek és a fagynak egyaránt, mint a ház alsóbb szintjei, a tetőablakok általában jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek. A tetőablakok hőszigetelését főként az üvegezésük határozza meg. Az ablak hőszigetelő tulajdonságaira az úgynevezett hőátbocsátási tényező utal. Ennek jele U, mértékegysége W/m2K.[2] A hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, mennyi időegységre jutó hőenergia hatol be az üveg 1 négyzetméternyi felületén 1 Celsius-fok külső-belső hőmérséklet-különbség esetén.

Esővédelem[szerkesztés]

A tetőablakok üvegezése egy úgynevezett könnyen tisztuló bevonattal rendelkezhet. Ez egy az üveg külső felületére felvitt bevonat tartós és láthatatlan bevonat, amely szétoszlatja a pára- és az esőcseppeket, és feloldja az üveg külső felületére kerülő szennyeződéseket. A bevonat jóvoltából zavartalanabb a kitekintés az ablakon esőzés alatt és utána is, illetve eső után az üvegfelület gyorsabban megszárad. A könnyen tisztuló bevonatot a tetőablak beépítése után a napfény UV-sugarai aktiválják egy-két héten belül.

Fényvédelem[szerkesztés]

A tetőtér az erős napfénytől való védelme különböző, az ablakra szerelhető kiegészítőkkel valósítható meg. Ilyen kiegészítők például a különböző rolók, redőnyök és reluxák. Mivel a tetőtérbe általában több napfény jut be, mint a ház alsóbb szintjeire egy hagyományos ablakon, a komfortos ott-tartózkodás érdekében gyakran látják el a tetőablakokat a fenti kiegészítőkkel. A rolókat a tetőablak szárnyára rögzíthetjük, általában több pozícióban is, kampós, sínes és harmonika változatuk is létezik.

Panoráma[szerkesztés]

A tetőtérből általában kedvezőbb kilátás nyílik a környezetre, mint az épület alsóbb szintjein található ablakokból. Az úgynevezett panorámaablak nagy méretével biztosítja a tetőtér megfelelő szellőzését és megvilágítását, illetve nagy nyitási szögének köszönhetően lehetővé teszi a tetőre való kilépést is. A panorámaablakok nyitás szerint lehetnek billenők vagy felnyíló-billenők.

Szellőzés[szerkesztés]

A lakótér levegője megfelelő pára- és oxigéntartalmának biztosítása érdekében a tetőablakok több típusa rendelkezik beépített szellőzőnyílással, amelynek segítségével a szükséges légáramlás az ablak csukott állapotában is megoldott.

Gyártók[szerkesztés]

  • Roto
  • Eurolux
  • FAKRO
  • Hevestherm
  • Schindler
  • VELUX

Források[szerkesztés]

  1. a b SCHINDLER: Burkolóanyagok. [2013. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  2. Hevestherm: Hasznos fogalmak. [2012. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 8.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]