Terhességi-gyermekágyi segély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A terhességi-gyermekágyi segély (röviden: tgyás vagy tgyes) a gyermekvállalás szociális kockázatát enyhítő biztosítási típusú, azaz kizárólag a biztosítottaknak járó, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely az anya jövedelemkiesését hivatott pótolni a szülési szabadság időtartama alatt.

Az terhességi-gyermekágyi segély hatályos magyar szabályozását a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet tartalmazza.

Jogosultság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365[1][2] napon át biztosított[3] volt, és

  • a biztosítás fennállása alatt, vagy
  • a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy
  • a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szült.[4]

A tgyás a szülési szabadságnak[5] megfelelő időtartamra jár.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi-gyermekágyi segély, ha nincsen jövedelemkiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolnia,[6] azaz nem jár terhességi-gyermekágyi segély:

  • a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a jogosult a teljes keresetét megkapja,
  • illetve ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez,[7] vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Igénylése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tgyás iránti igényt

  • foglalkoztatott esetén szóban vagy írásban a foglalkoztatónál,[8]
  • ha munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál,
  • egyéni vállalkozó esetén írásban [9] a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Amennyiben az igénybenyújtáskor még nem született meg a gyermek, akkor csatolni kell

  • a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást,
  • a terhesgondozási könyvet.

A gyermek születése napjától kezdődően igényelt ellátás esetén csatolni kell

  • a szülést igazoló kórházi igazolást,
  • a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, ha a szülés nem kórházban történt.

Örökbefogadás esetén csatolandó

  • az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat és
  • az örökbefogadási szándékról szóló igazolás.

Terhességi-gyermekágyi segélyt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Összege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tgyás alapja a naptári napi átlagkereset, melynek megállapítása kétféle módon történhet:

  • Amennyiben van az anyának 180 napi jövedelme az ún. irányadó időszakban,[10] akkor
a tgyás alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg.
  • Amennyiben az anya nem rendelkezik 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor
a terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének [11] harmincad része.

A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem napi átlagának 70%-a.

A terhességi-gyermekágyi segélyből a jogszabály szerint (adókedvezményeket figyelembe véve) számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni.

Folyósítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt

  • a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
  • egyéb esetben a foglalkoztató[12] székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja.

A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítja – az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással – a kifizetőhely a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztár pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig.

Méltányosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy abban az esetben, ha a szülő nem rendelkezik a tgyás folyósításához szükséges biztosítási idővel, meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a tgyásra való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult.

A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.

Választás a különböző ellátások között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.[13]

A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani.

Kapcsolódó tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A gyermekvállalással járó plusz terhek könnyítésére ma már lehetőség van arra is, hogy az apa a gyermeke születésekor távolléti díjjal kifizetett öt munkanap munkaidő-kedvezményt vegyen igénybe, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • A terhességi-gyermekágyi segély után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
  • A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni.
  • Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira a terhességi-gyermekágyi segélyben részesültek akkor is jogosultak, ha nem biztosítottak.
  • A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segély 33%-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.
  • Nem köteles költségtérítést fizetni az a 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgató, aki az adott oktatási időszak első napján gyermekgondozási díjban részesült.

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Terhességi-gyermekágyi segélyre kifizetett összeg (millió Ft) A terhességi-gyermekágyi segélyt igénybe vevők havi átlagos száma (fő)[14]
2002 15 777 25 436
2003 20 207 27 427
2004 23 433 28 004
2005 27 299 29 849
2006 30 702 30 451
2007 33 147 29 253
2008 36 468 29 221
2009 38 728 29 230
2010 37 539 27 289
2011 35 770 24 769

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hajdú József, Homicskó Áprád (editors): Szociális jog II., Patrocinium, Budapest, 2010, ISBN 978-963-89051-9-2
  • 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiegészítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, bele kell számítani:
    • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét,
    • a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.
  2. Hatálybalépésekor a törvény még 180 nap biztosítási időt írt elő, azonban ezt a 2009. évi LXXIX. törvény 40. §-a 2010. május 1. hatállyal 365 napra emelte.
  3. Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között a munkanélküli járadékban részesülők is.
  4. Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az a biztosított nő is, aki örökbefogadási szándékkal vette gondozásba a csecsemőt abban az esetben, ha a jogosultsági feltételekkel a gondozásba vétel napján rendelkezik.
  5. A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző 28 nap bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja.
  6. Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
  7. Kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat
  8. Az igénybejelentést abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.
  9. „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon.
  10. Irányadó időszak: a megelőző naptári év első napjától a terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napjáig.
  11. 2007-ben 131 000 Ft
  12. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyhez „Foglalkoztatói Igazolás”-t állít ki, és a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz továbbítja.
  13. Kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
  14. Forrás: KSH