Tammám Szalám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tammám Szalám
Libanon miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2014 február 15.
Született1945. május 13. (78 éves)[1][2]
Bejrút
SzüleiSaeb Salam
HázastársaLama Salam
Foglalkozás
Iskolái
  • Haigazian University
  • Brummana High School
Vallás
A Wikimédia Commons tartalmaz Tammám Szalám témájú médiaállományokat.

Tammám Szalám (teljes nevén: Tammam Saeb Salam; arabul: تمّام صائب سلام) libanoni politikus 1945. május 13-án született. 2014. februárja óta Libanon miniszterelnöke, 2014. májusától ideiglenesen az államfői szerepet is ő tölti be. Független szunnita politikus,[3] aki mindkét uralkodó párttal, a Március 8 és Március 14-gyel is jó viszonyt ápol.[4]

Gyermekkor és korai évek[szerkesztés]

A 2015-ben hetvenedik születésnapját ünneplő Tammámnak volt kitől elsajátítania a politika fortélyait, hiszen a korábbi libanoni miniszterelnök, Saeb Salam legidősebb fiaként egy politikailag igencsak erős hatalommal bíró családból származik.[5] Evidens volt tehát, hogy folytatva a családi hagyományt ő is édesapja nyomdokaiba lép majd. Politikai tanulmányai mellett[6] gazdaság és menedzsment szakon is lediplomázott, ráadásul ez utóbbit az Egyesült Királyságban végezte el.[7][8]

Karrier[szerkesztés]

Eleinte üzletemberként tevékenykedett, majd az 1970-es évektől vált a politika aktív szereplőjévé.[9] 1978-ban csatlakozott egy non-profit segélyszervezethez, a Makassed Alapítványhoz,[10] melynek tagjából 1982-re elnökévé vált.[11] 2000-ben lemondott ugyan elnöki státuszáról, ám továbbra is az alapítvány tiszteletbeli és megbecsült tagja maradt. Az alapítvány elsődleges célja a kultúra és a magasabb szintű oktatás támogatása.[7] Független szunnita politikusként kezdte pályafutását. (A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága, a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik. A szunniták követik a próféta szokásait, cselekedeteit és életmódját.) 1992-ben indult először a választásokon, de később visszavonta indulását.[12] 1996-ban került be első alkalommal a parlamentbe, a következő választáson 2000-ben nem jutott be,[13] 2005-ben pedig nem is indult.[14] 2008 és 2009 között Fouad Siniora miniszterelnöksége alatt kulturális miniszteri tisztséget töltött be a libanoni kormányban,[7][15] előtte Tarek Mitri volt ebben a pozícióban. 2013. április 6-án választották meg Libanon miniszterelnökévé,[16] de csak 2014. február 15-től váltotta Najib Mikatit hivatalában,[17] mivel a kormányváltás elhúzódott a politikai pártok közötti vita miatt a Szíriai háború kapcsán (a két párt a két ellentétes oldalt támogatja a háborúban).[18][19] Független politikusként mindkét fő párttal jó viszonyt ápol, ám ez sem segített abban, hogy a két oldal konszenzusra jutva megválassza az ország államfőjét, így a 2013-as választások óta Libanonnak nincs hivatalos államfője, ideiglenesen a feladatokat a miniszterelnök, azaz Tammám Szalám látja el. A libanoni kormányfő ezt az állapotot elfogadhatatlannak tartja, ezért már többször lemondással fenyegetőzött.[20] 2014. december 2-án Brüsszelbe utazott, hogy az Európai Parlamentben felhívja az Európai Unió figyelmét a menekültválságra, illetve segítségüket és támogatásukat kérje az ügyben Libanon számára.[21]

Magánélet[szerkesztés]

Felesége Lama Salam, aki ugyancsak aktív politikai szereplő Libanonban, különösen az oktatáspolitika területén tevékenykedik, de számos civil szervezetnek is tagja.[22][23] A miniszterelnök idős kora ellenére meglehetősen modern ember, aki igyekszik haladni a korral. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a közösségi médiában igen aktívan részt vesz. Nem csak facebook,[24] de saját hivatalos,[25] illetve twitter[26] oldallal is rendelkezik, és ezeket rendszeresen használja is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Moubayed, Sami: Nasrallah and the three Lebanons. Asia Times. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  4. ↑ Evans, Dominic: Hezbollah bloc to back Salam for Lebanon premier. Reuters. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  5. ↑ Dekmejian, R. Hrair: Patterns of Political Leadership: Egypt, Israel, Lebanon. State University of New York Press. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  6. ↑ Yardemian, Mira: Haigazian University honors Minister of Culture. IFACCA. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  7. ↑ a b c Lebanon names Salam as prime minister. The Guardian. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  8. ↑ Consensus builds on new Lebanon PM Tamam Salam. Ahram Online. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  9. ↑ Mroueh, Wassim: Salam: Form, role of government more important than its head. The Daily Star. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  10. ↑ Makassed Foundation. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  11. ↑ Lebanon Wire. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  12. ↑ Many Lebanese back polls boycott. New Straits Times. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  13. ↑ Murr Releases Official Results of Lebanon’s Second Round of Elections. AlBawaba. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  14. ↑ Moubayed, Sami: The new face of Lebanon. Asia Times. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  15. ↑ Meet the government. Now.. [2017. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  16. ↑ New PM vows to defend Lebanon from Syria's war. France 24. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  17. ↑ Lebanese PM unveils national unity cabinet. Aljazeera. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  18. ↑ Lebanon Cabinet formed after 10-month stalemate. USA Today. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  19. ↑ Lebanon forms new government after months of political deadlock. The Guardian. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  20. ↑ Bármikor robbanhat a szemétbomba Libanonban. HVG.hu. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  21. ↑ Lebanese PM on Syrian refugee crisis: "We have an unprecedented situation". European Parliament. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  22. ↑ Arcenciel Foundation. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  23. ↑ The National Heritage Foundation. [2014. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  24. ↑ Tammam Salam Facebook
  25. ↑ Tammam Salam Official Page. [2021. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  26. ↑ Tammam Salam Twitter

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tammám_Szalám&oldid=26503423”