Vita:Partium

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (vázlatos besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Sie (vita), értékelés dátuma: 2009. július 3.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Unió

Bocs, az Unióval a 12 pontban ismert követelésre akartam utalni. Remete

Ok, ahogy átírtad, még jobb.

Millisits 2004. október 9., 21:28 (CEST)

Szilágy megye

„A mai értelembe vett Partiumba helytelenül ugyan, de beleértik Szatmár megyét, és Szilágy megyét (Szilágyság) is, habár történelmileg nem képezi a Partium részét.”

Ez úgy ahogy van butaság, mivel:

„Az 1571. évi speyeri szerződés értelmében ide tartoztak:

• Máramaros vármegye,
• Bihar vármegye,
• Zaránd vármegye,
• Közép-Szolnok vármegye,
• Kraszna vármegye és
• Kővár vidéke (megyei jogú, önálló közigazgatású).”

és:

„A Partium területe 1733-tól:

• Zaránd vármegye,
• Közép-Szolnok vármegye,
• Kraszna vármegye,
• Kővár vidéke,
• Zilah város (1806-tól önálló közigazgatású).”

Szilágy megye a korábbi Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítéséből keletkezett.

Mellesleg nyelvi nehézségekkel is küszködik a szakasz írója... („mai értelembe vett Partiumba”) – kgyt (vita) 2007. február 8., 14:27 (CET)

• Valóban. outesticide 2007. február 8., 20:04 (CET)

Híres partiumiak

A Bánságból igen sok kiválóság származik: Temesvár adta a hittudós Temesvári Pelbártot (1440-1504), és az építész-író Kós Károlyt (1883-1977), s a közeli Magyarpécskáról származik a 20. század legjelentősebb kultúrpolitikusa, gróf Klebelsburg Kuno (1875-1932). Ugyancsak e tájról származik a nagy osztrák költő Nicolaus Lenau (1802-1850), s Adáról a jeles magyar nyelvész, Szarvas Gábor (1832-1895). Nagyszentmiklóson született 1834-ben Heim Péter (1834–1904) mérnök, a magyar posta- és telefonhálózat kiépítője, akinek fiáról, Heim Pálról (1875–1929) van elnevezve a budapesti gyermekkórház. Itt született Juhász Gyula legjobb barátja, József Attila atyai pártfogója, a neves makói ügyvéd, Espersit János (1879–1931), a világhírű zeneszerző és zenetudós, Bartók Béla (1881–1945), a magyar népzenetudomány világhírű mestere. Továbbá Herman Lipót (1884–1972) festőművész, Madarász Emil (1884–1962) költő, Fenyves Ferenc (1885–1935) a szabadkai Bácsmegyei Napló főszerkesztője, Makai Ödön (1889–1937) ügyvéd, József Attila gyámja és sógora, Nikodemusz Elli (1923–1989) műfordító, költő.Téry Ödön 1856. július 4-én született Óbében (vagy Óbébán), s 1917. szeptember 11-én hunyt el Pesten. Orvos volt, a hazai turistamozgalom egyik alapítója és vezetője. A Magyar Turista Egyesület megalapítója, elnöke, a Turisták Lapjának szerkesztője. 1898-ban ő hozta létre Dobogókő első menedékházát. Ott van emlékműve. Több Tátra-csúcsot megjárt.

A fentebbi szakasz ki volt kommentálva a szövegben, átraktam ide. Itt látszik, ugyanakkor nem zavarja a cikk szerkesztését. Hidaspal ^vita 2014. október 13., 13:04 (CEST)