Ugrás a tartalomhoz

Vita:Hűtőközeg

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Akela 4 évvel ezelőtt a(z) Definíció témában

Some truly select blog posts on this web site , saved to fav. kfkkccabbdbeaecb – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 31.182.52.156 (vitalap | szerkesztései) 2017. február 24. 19:25‎

Definíció

[szerkesztés]

Szerintem a hűtőközeg meghatározása ebben a szócikkben teljesen félrevezető, mert pont ugyanúgy lehet hőtermelő gépekben is hűtőközeg, ami hőt szállít magas hőmérsékletű helyről alacsonyabb hőmérsékletű helyre. Vagy a szócikk címének kellene pontosabb nevet találni (lásd: en:Coolant vs en:Refrigerant) 89.132.194.169 (vita) 2019. december 25., 11:21 (CET)Válasz

Igazságod vagyon. Műszaki gyakorlatban hűtőközeg (esetleg termodinamikai hűtőközeg, Refrigerant, Kältemittel, nem pontos köznyelvben „freon” vagy még kevésbé pontosan a „gáz”) az, amely a termodinamikai hűtőkörben vagy hőszivattyús körben nyomás és halmazállapot-változásnak van alávetve, ennek révén képes energia szállítására. A másik a hőhordozó (hőtranszfer, heat transfer) közeg, avagy közvetítő közeg, melynek az aktuális alkalmazástól függően lehet fűtőközeg (Heating fluid/agent/medium, Heizmedium) vagy hűtőfolyadék (coolant, cooling agent/medium/fluid, vagy coolant, németül Kühlmedium, Kühlflüssigkeit). Érdekes, hogy a coolant ellentéte, a fűtőfolyadék szó (tapasztalatom) szerint magyarban nem használatos. A gyakorlatban a hőhordozó közegeket egyaránt (fűtő/hűtő) közegnek nevezik, a hűtőközegre (Coolant) akkor használnak ettől eltérő szót (hűtőfolyadék), ha ugyanabban a szövegben vagy rajzon termodinamikai hűtőközeg (refrigerant) is szerepel, és a szóhasználattal meg kell őket különböztetni. A (termodinamikai) hűtőközeget a hőtermelésre (nem hűtésre, hanem fűtésre) használt hőszivattyúkban is hűtőközegnek hívják, mivel maga a termodinamikai hűtőkör ugyanaz, csak az alkalmazás eltérő. Minden hűtőgép egyben hőszivattyú, csak (történelmileg) hűtőgépnek nevezzük azt a hőszivattyút, amelyet alapvetően hűtésre használunk (azaz az elpárologtató hőcserélőn felvett (elvont) hőenergiát tekintjük hasznosnak, a kondenzátort csak hulladékhő-leadónak), és simán csak hőszivattyúnak nevezzük azt a hőszivattyút, amelyet alapvetően fűtésre használunk (azaz a kondenzátor hőcserélőn leadott hőenergiát tekintjük hasznosnak, az elpárologtatót csak hőforrásnak). Az energetika és a szemlélet változóban van, ma már a legtöbb hűtőgép (hőszivattyú) mindkét oldalán felvett/leadott hőenergiát egyidejűleg igyekeznek hasznosítani, ezért a hőszivattyú elnevezés terjed. Akela vita 2019. december 25., 12:36 (CET)Válasz