Ugrás a tartalomhoz

Sárganyakú ara

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárganyakú ara
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nemzetség: Ararokonúak (Arini)
Nem: Primolius
Faj: P. auricollis
Tudományos név
Primolius auricollis
(Cassin, 1853)
Szinonimák
  • Ara auricollis
  • Propyrrhura auricollis
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárganyakú ara témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárganyakú ara témájú médiaállományokat és Sárganyakú ara témájú kategóriát.

A sárganyakú ara (Primolius auricollis), korábban aranyörves ara, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

Korábbi besorolásai:

  • Primolius auricollis Pennhallurick (2001).
  • Ara auricollis Stotz et al. (1996),
  • Ara auricollis Sibley and Monroe (1990, 1993),
  • Propyrrhura auricollis SACC (2005),
  • Propyrrhura auricollis del Hoyo et al. (1997)

Előfordulása

[szerkesztés]

Bolívia, Paraguay, Argentína északi részén és Brazília egy területein honos, általában víz közelében található.

Megjelenése

[szerkesztés]

Hossza 38 centiméter, szárnya 22 centiméter. Homloka, feje teteje és a pofatájék alsó része barnásfekete, csupasz felső része, kantárja és szemgyűrűje krémfehér. Tollazata színében a zöld szín dominál. Nyakán egy sárga öv található.

Életmódja

[szerkesztés]

Kis csoportokban, néha más arák társaságában keresi magvakból és gyümölcsökből álló táplálékát.

Szaporodása

[szerkesztés]

Téli hónapokban faodvakban költ. Fészekalja 3-4 tojásán 26 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
  2. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. 
  3. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2024. március 20.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]