Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.

Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.
Alapítva	2009 (jelenlegi formájában 2011 óta működik)
Székhely	Budapest
Cím	1072 Budapest, Rákóczi út 42.
Vezetők	Jobbágy Dénes elnök-vezérigazgató
Termékek	Széchenyi Tőkebefektetési Alap, Irinyi Kockázati Tőkealapok, Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap, Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, amelynek megbízott vagyonkezelője a Pénzügyminisztérium. Az alapkezelő teljes jogú tagja a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesületnek (HVCA). A társaság feladata, hogy kockázati tőkealapjain keresztül tőkeforrást fektessen be növekedési potenciállal rendelkező magyar kis- és középvállalkozásokba.

2011 és 2018 között a Széchenyi Tőkealap-kezelő az alapokon keresztül összesen több mint 110 vállalkozásba fektetett kockázati tőkét. 2018-tól öt tőkealapot kezel: Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA), Irinyi Kockázati Tőkealapok (Irinyi I. Kockázati Tőkealap, Irinyi II. Kockázati Tőkealap), Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap és Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap.

Története

A 100 százalékos állami tulajdonban álló Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-t (korábban Regionális Tőkealap-kezelő Zrt.) 2009-ben alapították, jelenlegi nevét 2011-től viseli, jelenlegi formában ekkor kezdte meg működését. Az alapkezelő feladata a magyar kis- és középvállalkozások tőkéhez juttatása a cégek legfeljebb 49 százalékos tulajdonrésze ellenében.

Üzleti tevékenysége 2011 júniusában, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) megalapítását követően indult el összesen 14 milliárd forint értékű, 85 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 15 százalékban a magyar költségvetés forrásaiból származó tőkekerettel, amellyel a hét magyarországi régióban tevékenykedő vállalkozásokat egyenlő arányban támogathatta. Első tőkebefektetését 2012 márciusában valósította meg, és 2019-ig mintegy 16,6 milliárd forintot fektetett országszerte összesen több mint 110 vállalkozásba.

Az alapkezelő 2018 decemberétől öt tőkealapot kezel: a Széchenyi Tőkebefektetési Alapot 8 milliárd forinttal megemelt tőkekerettel, az iparfejlesztési célokat tőkebefektetéseken keresztül támogató Irinyi Kockázati Tőkealapokat (Irinyi I. Kockázati Tőkealap, Irinyi II. Kockázati Tőkealap), a hazai kis-és középvállalkozások tőzsdei megjelenését támogató Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot, valamint a határon átívelő befektetéseket megvalósító Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapot.

Az alapkezelő pénzügyi felügyeletét a Pénzügyminisztérium látja el. Az alapkezelő teljes jogú tagja a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesületnek (HVCA).

A munkaszervezet működése megfelel a piaci feltételeknek, amely az Európai Bizottság részéről elvárás, és amelyet – a 2007-13-as EU-költségvetési időszak egyedüli hazai kezdeményezésű pénzügyi eszközök programjaként – az SA.32825 (2012/N) egyedi engedélye visszaigazolt.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alapok

Széchenyi Tőkebefektetési Alap

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) 2011-ben - az Alapkezelő első alapjaként - a hazai cégek növekedését tőkével támogató, hiánypótló finanszírozási formaként jött létre 14 milliárd forintos tőkekerettel. Az SZTA jegyzett tőkéje 2017-től az uniós források 8 milliárd forintos visszaforgó részével 22 milliárd forintra nőtt.

Az alap a Magyarországon tevékenykedő, növekedési potenciállal kis- és középvállalkozások növekedését támogatja, a kockázati tőkeinjekció mellett üzleti-pénzügyi tanácsadást is nyújt a portfóliócégek számára.

Irinyi Kockázati Tőkealapok

Az Irinyi Kockázati Tőkealapok (Irinyi I. Kockázati Tőkealap és Irinyi II. Kockázati Tőkealap) a nemzeti iparfejlesztési stratégia (Irinyi Terv) célkitűzéseivel összhangban finanszírozzák a növekedésre képes ipari kis- és középvállalkozásokat.

Az alapok kiemelt iparágai közé tartozik többek között a járműipar és gépgyártás, az egészségipar, a vegyipar, az IKT ipar, a zöldgazdaság és energiaipar, a faipar, az élelmiszeripar, a védelmi ipar, valamint az ezekhez kapcsolható infokommunikációs, digitális, illetve Ipar 4.0-s fejlesztések.

Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap

A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap befektetéseinek célja a magyar kis- és középvállalkozások nemzetközi, elsősorban az országhatárokon átívelő gazdasági együttműködésének fejlesztése, különös tekintettel a tartós termelési, szolgáltatási, kutatási és fejlesztési illetve munkaerő-képzési kapcsolatok kiépítésére és kölcsönösen előnyös működtetésére.

A 20 milliárdos keretösszeggel rendelkező alap mind a Magyarországgal szomszédos országokba terjeszkedni kívánó hazai vállalkozásokat, mind az onnan Magyarországra érkező cégek bővülési szándékait finanszírozza. A befektetések valamennyi esetben Magyarországon valósulnak meg.

Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap

A 13 milliárd forintos keretösszegű tőkealap a Budapesti Értéktőzsde tőkepiac-fejlesztési tevékenységének részeként a Magyarországon működő kis- és középvállalatok tőzsdei megjelenését támogatja.

A tőkealap kétféle befektetést valósíthat meg. Egyrészt finanszírozhatja olyan vállalatok fejlesztését, amelyek középtávon vállalják a BÉT Xtend középvállalati piacon vagy a Budapesti Értéktőzsde főpiacán történő megjelenést. Másrészt a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap részvényeket is jegyezhet tőzsdei bevezetések során, akár a BÉT Xtend piacra, akár a főpiacra történő, illetve nyilvános vagy zártkörű bevezetések révén.

Források

• A Széchenyi Tőkalap-kezelő Zrt. honlapja Archiválva 2019. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Széchenyi Tőkalap-kezelő Zrt. blogja Archiválva 2019. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 100/5 – Befektetés a jövőbe (BOOOK Kiadó Kft., Budapest, 2016.)
• Az SZTA portfóliócégeinek közel kétharmada növelte árbevételét 2016-ban
• Az SZTA tőkebefektetései eddig közel 2000 munkahely létrehozását támogatták
• Közel 50 ipari vállalkozást támogatna az Irinyi tőkealap Közép-Magyarországon