Szuperhold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A képen a földtől való távolság különbsége miatt a 14%-kal nagyobb holdat láthatjuk, amit szuperholdnak neveztek el

Szuperholdnak nevezi a köznyelv, amikor a telihold fázisa az ellipszis alakú holdpálya Földhöz legközelebbi pontján következik be, ilyenkor lesz a Hold Földről látható látszólagos mérete a legnagyobb.

A kifejezést egy Richard Nolle nevű asztrológus találta ki 1979-ben. A csillagászatban nem használják, mert nincs csillagászati jelentősége a holdtölte és a földközelség egybeesésének. A fogalomnak több meghatározása is létezik. A timeanddate.com[1] weboldal olyan definíciót ad meg, ami szerint szuperholdról akkor lehet szó, ha a Hold tömegközéppontja közelebb van a Föld tömegközéppontjához 360 000 km-nél.

A Hold földtávolban (apogeum) kb. 405 ezer km-re, míg földközelben (perigeum) 356 ezer km távol van a Földtől, emiatt a látszólagos mérete kb. 14%-kal, a fényessége pedig 30%-kal nő meg a legkisebb értékhez képest. Az átlagos holdtöltéhez képest a Hold nagysága látszólag kb. 7%-kal nő meg. Fényessége kb. 16%-kal erősebb. A jelenség valamivel erősebb az északi félteke téli hónapjaiban, mert a Föld a pályáján ilyenkor közelebb van a Naphoz, így a Holdat több napfény éri.

Évente változó, hogy hányszor fordul elő ez a jelenség. Volt olyan év, hogy ilyen egybeesés egyszer sem fordult elő, de olyan év is akadt, amikor többször is láthattunk ilyet. [2] 2016-ban például 14 földtávoli és 13 földközeli holdállás van, de ezek közül mindössze csak egy alkalom, november 14. esik egybe a telihold időpontjával.[3]

A földközeli és földtávoli holdállások négyéves ciklusban mindig ugyanarra, vagy majdnem ugyanarra a naptári napra esnek. Ennek az az oka, hogy 53 földközeli (vagy földtávoli) holdállás időtartama szinte hajszálra megegyezik 4 naptári év hosszával. (Földközeli, illetve földtávoli ciklus ideje: 27,55455 nap, Egy átlagos Gergely-naptári év : 365,2425 nap, 27,55455 × 53 = 1460,3912 nap, 365,2425 × 4 = 1460,97 nap)

Hatása az árapályra[szerkesztés]

A Hold tömegének hatása a Föld vizeire és szárazföldjére nagyobb mértékben nyilvánul meg telehold vagy újhold idején, mivel ilyenkor a Hold-Föld-Nap egy vonalba esik és így a Hold és a Nap gravitációs ereje nagyobb hatást fejt ki. Ez azzal jár, hogy egyes tengeröblökben az árapály a megszokottnál magasabbra emelkedik, illetve mélyebbre húzódik vissza.

Tudományos kutatásokat folytattak a szárazföldön mérhető úgynevezett tektonikus elmozdulások vizsgálatára, de ebben nem volt kimutatható mértékű a szuperhold jelenség hatása.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. timeanddate.com: naptárakkal, időszámítással, időzónákkal foglalkozó weboldal
  2. Telihold naptár-újhold naptár Mosthallottam.hu,2016. április 24. (magyarul)
  3. Közeleg az évszázad leglátványosabb szuperholdja - Origo.hu, 2016.11.02.