Szubszidiaritás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szubszidiaritás fogalma a latin subsidum szóból ered, amelynek jelentése: „tartalék”, átvitt értelemben „segítség”, „támogatás”, „pénzbeli segély”.

Meghatározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Régiesen: Olyan segítségről van szó, mely elősegíti a magánszemélyek kezdeményezőképességét a magasabb társadalmi szinten lévő szervezetekkel szemben, ill. annak segítségét az adott közjó eléréséhez.
  • A politikában, szociológiában: Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsőbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani (EU környezetvédelmi alapelvek).
  • A büntetőjogban:
    • A szubszidiaritás elve szűkebb értelmezése magában foglalja azt is, hogy a büntetőjogi eszközökön belül is először az enyhébb eszközök alkalmazására kerüljön sor.
    • A szubszidiárius bűncselekmény funkciója az, hogy kisegítő, kiegészítő szerepet játsszon azokban a tényállásokban, ahol más törvényi tényállást nem sikerül megállapítani, de a tettes magatartása jogellenes és büntetőjogilag büntetendő volt.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]