Szirbik Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szirbik Antal
az 1920-as években
az 1920-as években
Élete
Született1888. augusztus 15.
Makó
Elhunyt1971. június 7. (82 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza

Szirbik Antal (Makó, 1888. augusztus 15.Budapest, 1971. június 7.) magyar költő, író, publicista, a zöld gondolat egyik magyarországi előfutára.

Élete[szerkesztés]

Egyszerű családból származott. Apja napszámos volt, fiatalon mészárosinasként dolgozott. Később Vas megyében gazdasági hivatalnok lett és autodidakta módon képezte magát, majd Budapestre került és írni kezdett. Rákosi Jenő fedezte fel, s adott neki elsőként teret lapjában. Nemsokára a Nyugat folyóirat és Ady Endre elleni támadásaival hívta fel magára a figyelmet, főleg a Rákosi-Ady vita keretében. Írásait naiv konzervativizmus és dilettáns forma, egyszerűség jellemzi, ugyanakkor azok a természet-szemléletet és az istenélményt valamint az erkölcs és a világ egyetemességét tematizálják. A harmónia könyve című művéért megkapta Budapest 1918-21. évi összevont irodalmi nagydíját. Ekkor már Dunaharasztiban egyszerű életmódot élt. Baráti kapcsolatban állt az akkoriban Budapesten élő indiai irodalomtudóssal, fényképésszel és szikh nemessel Sirdar Umraosingh Sher-Gil-lel, Amrita Sérgil festőművész apjával. Az ő fordításában jelent meg A harmónia könyve angolul, Johannes Lang fordításában pedig németül Budapesten. Verseit közölték többek között a Budapesti Hirlap és a Pesti Hirlap napilapok vagy az Életreform folyóirat is.

Mint költő és közéleti személyiség rendkívül vitatott volt. Egyesek a magyar Tagorét illetve Thoreau-t, egy „naiv költőt“, „a magyar irodalom zseniális dilettánsát" látták benne vagy „népi bölcsként“ határozták meg, s 1943-ban hívei irodalmi Nobel-díjra is felterjesztették (nem került azonban mint hivatalos jelölt bejegyzésre). Másoknak „közhelygyűjteményeivel“, „félkegyelmű könyvecskéivel“ egyszerűen egy „habókos különcnek“ illetve „tehetségtelen költőnek“ számított. Mindenesetre a „zöld gondolat“ egyik magyarországi előfutára. 1947 után visszavonultan élt Dunaharasztin saját maga által épített egyszerű házában. Ekkor már nem publikált.

Művei[szerkesztés]

Kötetek[szerkesztés]

  • Fehér dalok, rózsaszín álmok, Makó: 1909.
  • Egy költő vallomásai. Életem, szerelmeim, Makó: Gaál kny. 1910.
  • Tatár kölykök. Hadüzenet a nyugatosoknak, Budapesti Hírlap Nyomda 1912.
  • Tatár versek, Budapesti Hírlap Nyomda 1913.
  • A háború metafizikája, Budapest: ifj. Kellner Ernő nyomdája 1915.
  • A legmodernebb aesthetika: A régi és az újmódi költészet. Rákosi Jenő, Ady Endre és táboraik a fiziologia szögéből nézve, Budapest: Hoffman Ny. [1916].
  • Írások I. A harmónia könyve, Budapest: 1920.
  • Schriften. Lichtstralen den verirrten Menschen, Budapest: Budapesti Hirlap k. 1921 (fordítás és bevezető: Johannes Lang)
  • Writings, Vol. 1, Budapest: [1924] (Sirdar Umraosingh Sher-Gil fordításában)
  • Írások I. A harmonia könyve, 2. kiadás, Budapest: Révai, [1926] (Sirdar Umraosingh Sher-Gil bevezetőjével).
  • Írások II. Igazságok könyve, Budapest: Tisza testvérek 1927.
  • Írások III. Törvények könyve, Budapest: Tisza testvérek 1927.
  • Írások IV. A harmónia dalai, 1933.
  • Írások V. Az uj élet könyve, Budapest: Tisza Testvérek, [1940].
  • Versek I. Ifjúság. Hangulat. Élet. Bölcselkedés (zenemű melléklettel), Budapest: Tisza Testvérek 1931.
  • Versek II. Kiadatlan régi versek. Új versek, Budapest: Tisza Testvérek 1938.
  • Versek III. Világszemlélet, filozófia, Budapest: Tisza Testvérek 1941.
  • Régi, új, kiadatlan és "kiadhatatlan" versek 1912-1942, S. l. : s. n., s. a.
  • Versek IV. Jókedvű versek. (Humor, szatíra, szerelmi élcelődés), Budapest: szerzői magánkiadás 1943.
  • Írások V. Az uj élet könyve, 2. kiadás, Budapest: Tisza Testvérek 1947.

Egyes megjelent versek és írások (válogatás)[szerkesztés]

  • Akácvirágos falun (zenéjét szerzette: Bókay János), nyomtatott kotta, S. l. : s. n., s. a.
  • Szegény ember dala, in: Budapesti Hirlap, 1911. január 29., 31. old.
  • Patak partján, in: Budapesti Hirlap, 1911. szept. 17., 31. old.
  • Guter Rat, in: Lajos Brájjer, Moderne ungarische Dichter (ins Deutsche übertragen von L.B.), Nagybecskerek 1914, Nr. 66.
  • Meine erste Liebe, in: Wiener Landwirtschaftliche Zeitung, 1914. április 8., 1. old (E. Blumgrund fordításában).
  • Az én utam I-III, in: Pesti Napló, 1916. május 14., 9. old.; május 21., 21. old.; május 28., 21. old.
  • Irások (szemelvények), in: Budapesti Hirlap, 1920. márc. 20., 7. old.
  • Poéta-ékszer, in: A Pesti Hirlap 1926. évi nagy naptára, 138. old.
  • Az igazságot, ha letapossák..., in: Életreform. 1935. IV. Évfolyam 6. szám, 170. old.
  • Ha nincs meg az, amit szeretnél..., in: Életreform. 1935. IV. Évfolyam 9-10. szám
  • In der Schmiede war ich heute, in: Brájjer, Lajos (ed.): Ungarische Lyrik 1914-1936 (ins Deutsche übertragen von L.B.), Budapest, R. Gergely 1936, 96. old.
  • Aki a fákat..., Patak partján, in: Kovács József László: Ráckeve és a Csepel-sziget az irodalomban. Irodalomtörténeti, művelődéstörténeti vázlat (Ráckevei füzetek, 14), Ráckeve-Dunaharaszti 1991, 208-209 old.
  • A Tisza-víz, in: Respublika. Versantológia Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából A Magyar Köztársaság, a Kossuth Lajos Lapja, a Kossuth Zászló és a Dósa Népe c. lapokban publikált versek gyűjteménye (1911-1919), Békéscsaba 2002, 115. o.
  • Minden teremtmény védelmében, Hogy szegény vagyok stb., in: Makó története 1920-tól 1944-ig (Makó monográfiája, 6. köt., szerk. Tóth Ferenc), Makó 2004, 680-682 old.

Recenziók[szerkesztés]

  • Harsányi Lajos: Egy költő vallomásai, in: Élet. Szépirodalmi és kritikai hetilap, 1910. december 11., 748-749. old.

Források[szerkesztés]

  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell, 1927.
  • Révai Nagy Lexikona, XX. kötet, Budapest 1927, 819. old.
  • Révai Nagy Lexikona, XXI. kötet kiegészítés, Budapest 1935, 775. old.
  • [Sz. Szigethy Vilmos]: Szeged első proletár-költője, in: Délmagyarország, 1943. Július 29., 4. old.
  • Magyar Irodalmi Lexikon, 3. kötet, Főszerk. Benedek Marcell, Akad., 1965
  • Kovács József László: „Duna vizén lefelé úsz a ladik”. Ráckeve és a Csepel-sziget az irodalomban. Irodalomtörténeti, művelődéstörténeti vázlat (Ráckevei füzetek, 14), Ráckeve-Dunaharaszti 1991, 98-100 old.
  • Új Magyar Irodalmi Lexikon, 3. kötet, Főszerk. Péter László, 2. jav., bőv. kiad., Akad., 2000.
  • Makó története 1920-tól 1944-ig (Makó monográfiája, 6. köt., szerk. Tóth Ferenc), Makó 2004, 675-684 o. (http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_6/012b_muveszetek2.htm )
  • Tóth Ferenc: Nobel-díjra fölterjesztett makói őstehetség, in: Marosvidék, 2004/1, 27–31 old.
  • Kovács József László: Egy folyóirat: a Nyugat „Az idő rostájában”. Jegyzetek a Nyugat Pest megyei életrajzáról, in: Duna-Part, 2008/3 (http://www.dunapart-folyoirat.hu/cikk-0803-03.html )
  • Amrita Sher-Gil. Eine indische Künstlerfamilie im 20. Jahrhundert (anläßlich der gleichnamigen Ausstellung vom 3.10.2006 bis 7.1.2007, Haus der Kunst, München) München: Schirmer Mosel, 2006.
  • N. Pál József: Modernség, progresszió, Ady Endre és az Ady-Rákosi vita. Egy konfliktusos eszmetörténeti pozíció természete és következményei, in: Spectrum Hungarologicum, Vol. 1, 2008.
  • Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége, Szeged-Bába 2008, 13. old.
  • Pap Ágnes: Umrao Singh Sher-Gil’s Hungarian contacts and scholarly activities - in particular respects to the correspondence between Sher-Gils and Mari Jászai. Not published paper, 2016, p. 8f. (https://documents.pub/document/umrao-singh-sher-gils-hungarian-contacts-and-scholarly-activities-.html)
  • Békési Ilona: Szirbik Antal (1888-1971) alternatív író kritikai biográfiája. Szakdolgozat. Budapest: Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2017. 108 p.