Szerves napelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szerves napelem (organic solar cell, OSC[1]) vagy műanyag napelem a fotovoltaikus elemek olyan típusa, amely a szerves elektronikát – az elektronika azon ágát, amely vezető szerves polimerekkel vagy kis szerves molekulákkal foglalkozik[2] – használja a fényelnyeléshez és a töltésszállításhoz, hogy a napfényből a fotovoltaikus hatás révén villamos energiát termeljen. A legtöbb szerves fotovoltaikus cella polimer napelem.

A szerves napelemekben használt molekulák nagy áteresztőképességű oldatfeldolgozással elkészíthetőek és olcsók, ami alacsony gyártási költségeket eredményez a nagy mennyiség előállításához.[3] A szerves molekulák rugalmasságával együtt a szerves napelemek potenciálisan költséghatékonyak a fotovoltaikus alkalmazásokban.[4] Molekulamérnöki eljárásokkal (pl. a polimerek hosszának és funkciós csoportjának megváltoztatása) megváltoztattatható a sávhézag, ami lehetővé teszi az elektronikus hangolhatóságot. A szerves molekulák optikai abszorpciós együtthatója magas, így kis mennyiségű, általában csupán pár száz nanométer vastagságú anyaggal nagy mennyiségű fényt lehet elnyelni.

A szilíciumalapú eszközökhöz képest a polimer napelemek könnyűek (ami fontos a kis méretű autonóm érzékelők esetében), potenciálisan eldobhatóak és olcsón előállíthatóak (néha nyomtatott elektronikával), fizikailag rugalmasak, molekuláris szinten testre szabhatóak és potenciálisan kevésbé károsak a környezetre. A polimer napelemek lehetnek átlátszóak ami ablakokban, falakon, rugalmas elektronikában stb. való alkalmazásokat tesz lehetővé.

A szerves fotovoltaikus cellákkal kapcsolatos fő hátrányok az alacsony hatásfok, az alacsony stabilitás és az alacsony szilárdság a szervetlen fotovoltaikus cellákhoz, például a szilícium napelemekhez képest. A szerves cellák a kemény anyagok hatékonyságának kb. 1/3-át nyújtják, és jelentős fotokémiai degradációnak vannak kitéve[5], ami jelentősen csökkenti a várható élettartamot. Összességében azonban a jelentősen alacsonyabb előállítási költség és az alacsonyabb környezetterhelés miatt valós alternatívája lehet a szervetlen cellás technológiának.

A polimer napelemek alacsony hatásfoka és stabilitási problémái[6] az alacsony költség[7] és a megnövekedett hatékonyság [8] ígéretével együtt a napelemkutatás népszerű területévé tették őket. 2015-től kezdve a polimer napelemek tandemszerkezeten keresztül több mint 10%-os hatásfokot tudtak elérni[9]. 2018-ban a szerves fotovoltaikában rekordot jelentő 17,3%-os hatásfokot értek el tandemszerkezeten keresztül[10].

Fizikája[szerkesztés]

Különféle felépítései[szerkesztés]

Egyrétegű[szerkesztés]

Kétrétegű[szerkesztés]

Előállítása[szerkesztés]

Átlátszó polimer cellák[szerkesztés]

Jellemző feszültség–áram viselkedés és hatékonyság[szerkesztés]

Kereskedelmi forgalma[szerkesztés]

Aktuális technológiai kihívások és eredmények[szerkesztés]

Egyéb harmadik generációs napcella fajták[szerkesztés]

  • Festék-érzékenyített (Grätzel) cellák
  • Fotoelektrikus cellák
  • Hibrid cellák
  • Nanokristályos cellák

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2009. április 25.) „Organic tandem solar cells: A review” (angol nyelven). Energy & Environmental Science 2 (4), 348. o. DOI:10.1039/B817952B. (Hozzáférés: 2019. május 20.)  
  2. Pulfrey, L.D.. Photovoltaic Power Generation. New York: Van Nostrand Reinhold Co. (1978. április 25.). ISBN 9780442266400 
  3. Nelson, Jenny (2011. október 1.). „Polymer:fullerene bulk heterojunction solar cells”. Materials Today 14 (10), 462–470. o. DOI:10.1016/S1369-7021(11)70210-3.  
  4. What can organic solar cells bring to the table?. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  5. Solar Technology, Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. DOI: 10.1002/14356007.a24_369 (2000). ISBN 3527306730 
  6. (2008) „Stability/degradation of polymer solar cells”. Solar Energy Materials and Solar Cells 92 (7), 686. o. DOI:10.1016/j.solmat.2008.01.005.  
  7. (2012) „Polymer- and carbon-based electrodes for polymer solar cells: Toward low-cost, continuous fabrication over large area”. Solar Energy Materials and Solar Cells 100, 97. o. DOI:10.1016/j.solmat.2011.12.022.  
  8. (2006) „Design Rules for Donors in Bulk-Heterojunction Solar Cells—Towards 10 % Energy-Conversion Efficiency”. Advanced Materials 18 (6), 789. o. DOI:10.1002/adma.200501717.  
  9. (2013. február 5.) „A polymer tandem solar cell with 10.6% power conversion efficiency”. Nature Communications 4, 1446. o. DOI:10.1038/ncomms2411. PMID 23385590.  
  10. (2018. szeptember 14.) „Organic and solution-processed tandem solar cells with 17.3% efficiency”. Science 361 (6407), 1094–1098. o. DOI:10.1126/science.aat2612. ISSN 0036-8075. PMID 30093603.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Organic solar cell című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.