Szerkesztővita:Kit36/Dragomira
Új téma nyitásaDRAGOMIRNA
Dragomirna kolostora (Mánástirea fortificatá Dragomirna). A hagyomány szerint Stefan cel Mare minden év má¬jus elsején feleségével és egész udvarával együtt kivonult az itteni szép erdőbe, a kristálytiszta forráshoz, amelyet azóta is a Fejedelemasszony forrásának (Fintina Doaxnnei) neveznek.
A kolostor Moldva egyik fontos történeti központja. Alapítása 1609-ben Anastasie Crimca főpap nevéhez fűződik. Gazdag moldvai kereskedő fia volt. Vagyonához nemcsak örök¬ég útján jutott, hanem fejedelmi adományozás révén tovább is gyarapította. Petru Schiopul nagy birtokot juttatott neki (például Dragomiresti falut is), mert a kozákok elleni harcokban kitűnt vitézségével. A főpap (1602-ben Rádiuti püspöke, majd 1608-ban Moldva metropolitája volt) később tragikus véget ért. Végzetét a hagyomány szerint az idézte fel, hogy Dragomirna kiépítése során tapasztalt és ügyes mesterei szebben dolgoztak, mint akiket II. Stefan Tomsa fejedelem (1611 -1615) fogadott fel Solca kolostorá¬nak kialakítására. A hiedelem szerint ez volt az oka annak, hogy az uralkodó Solca kolostorának felszentelésekor erősen összeszólalko¬zott Anastasie Crimcával. A metropolita menekülésszerű távozásra kényszerült, a fejedelem azonban üldözőbe vette, s amikor utolérte kocsiját, buzogányával főbe vágta. A főpap ezután rövidesen meg¬halt Dragomirnában.
A kolostort vastag falak övezik: büszke méltósággal rajzolódik ki a közeledő látogató szeme előtt a négy, szögletes sarokbástyával erődített, masszív védőmű. Főkapujában a boltozott bejárót nehéz tölgyfakapuk zárták. Fölötte torony emelkedik, amelyet nemcsak harangozásra, hanem védelmi és harci célra is használtak. A kolostort keretező védőmű, belső oldalon a falak mentén sorakozó szerzetesi lakhelyekkel, valamint délnyugati részen az ún. Barnovschi toronnyal, Miron Barnovschi uralko¬dása idején, 1627-ben alakult ki.
A kolostortemplom (Biserica manastirii) az udvar központjában emelkedik - keleti szerzetesi szokás szerint - e .XVII. század elején építették. Térrendszere moldvai sajátosságok szerint az előtér, majd pronaosz, s végül a naosz, valamint a szentély részéből áll. A bejárat a déli és az északi kapukon keresztül fol¬tárulósajátos szerkezeti megoldású, csillagboltozatos előtér, amely konzol¬támaszos kis oszlopokon nyugszik. A keleti oldalon csúcsives kapuzat vezet a pronaosz tágas, négyzetes terébe, amelyet a kompozíció hossz-tengelye mentén egymásután két, hevederekre tá¬maszkodó csillagboltozat koronáz meg. E belsőben helyezkedik el a kolostoralapító Anastasie Crimca metropolita sírja, s a bojárok között állítólag az alkotás építészériek, Dimának a síremléke is helyet kapott. Továbbhaladva a templomban, hármas, csúcsíves nyíláson keresztül tűnik fel a hajó, amelyet szokásos módon háromka¬réjos, athonita típusú térlezárás fog közre. Fölül itt is konzolos kis oszlopokon nyugszanak a vázszerkezeti elemek, a kötegesen csavart hevederek. Ezekre többszintes átmeneti nyaktagozat, dob támaszkodik; a köralaprajzból a nyolcszögbe fonatos bordázat vezet át. Az ablakokkal áttört dobra fekszik fel a nyolcszögalaprajzú, fonatos bordázatú boltozat. A kupolát „Krisztus Pantokrátor” képe díszíti. Az ortodox ikonográfia rendjében elhelyezkedő képek ez alatt, kék alapon, vörös keretezésbe illeszkednek. Figyelemre méltóak az újtestamentumi ciklusban levő Passio realisztikusan meg¬jelenített ábrázolásai. A szentélyrekesztő ikonosztáz gazdagon faragott barokk mestermű; 1793-ban, Solca kolostorából került ide.
A templombelsőt nagyvonalúan egyszerű, helyenként örmény tapasztalatokra valló külső architektúra szervezi egységbe. Magasbatörő, lendületes tömegformák jelzik a tér felépítési rendszerét. A homlokzati köpeny részeit felül ívezetes párkány, alatta pedig kötélfonatos vízszintes plasztika fogja össze, illetve lizénaosztás tagolja. E kompozícióba illeszkednek bele a csúcsíves kapuzatok és pálcatagozatos ablakok gótikus keretezésű nyílásai. Az alkotás építészetileg rokon Putna és Solca kolostoraival.
A kolostormúzeumot (Muzeul de artá feudalá religioasá al mánás¬tirü) a templom déli oldalával szemben, a pompás, gótikus jellegű egykori étteremben (trapezá) helyezték el. Ülőfülkés ablakok tekintenek a kolostor udvarára. A kiállítás anyagában néhány korábbi remekmű mellett, főként XVII. századi evangélium és zsoltár szövegek, miniatúrák látha¬tók.
Az erődszerűen megjelenő kolostor temetője a falakon kívül, a kapuzattól jobbra található. Kis liget veszi körül, a szabadtéri ravatalozó kis gótikus kerti filiálé hatását kelti.