Szerkesztővita:Derecskeigyula

Dubicsányi VAY kastély

1Sajó-völgy Borsod megyei szakaszának közepén, Kazincbarcika és Putnok városok között található Dubicsány települése. Neve okiratokban jelenlegi alakban 15. századtól kezdődően fordul elő, mint a Rátold nemzetség birtoka. 1425-ben, két rokon család fél évszázadig tartó birtokvitájának tárgya lett. Község, és a közeli Zsuponyó falvak földesura a Putnoky család volt. Zsigmond királyi jogára hivatkozva mindkettőt kegyeltjének, Kazai Kakas Gyulának adományozta. Korábbi tulajdonosaik ellentmondása ellenére, a Kazaiak erőszakos foglalást tettek. /1/ Ezt követően mindkét oldalról történtek erőszakos cselekmények. Ellentétet fokozta, hogy a két család az országot megosztó trónviszályban, ellentétes oldalra állt. Kazai Kakasok a csecsemő Habsburg V. László és anyja Erzsébet uralkodását támogatták, a Putnokyak, az országot fenyegető török veszély miatt a Hunyadi-párt jelöltjét, az ifjú lengyel Ulászló királyságát akarták. Erzsébet királyné szolgálatába fogadta és a Felvidék kapitányává nevezte ki Giskrát, a lengyel származású zsoldosvezért. Huszitának nevezett, de Husz János mozgalmához szellemi és erkölcsi kapcsolattal nem rendelkező, s seregével, a "bratiknak" is nevezett zsebrákokkal, betelepedett a Felvidékre. Kazai Kakasok átengedték nekik vadnai-, galgóci- és supnyói nemzetiségi váraikat. Azok onnan "kicsapva" fosztogatták, pusztították, sarcolták a környék falvait, a Sajó-völgyében utazókat. /2/ Környéken csak a Putnokyak és Putnok vára szegült szembe velük. Megfékezésükre történt kísérletek eredménytelenek voltak. Csak Hunyadi Mátyás királlyá választását követően sikerült hadvezérének Rozgonyi Sebestyénnek, majd személyesen az ifjú király által vezérelt seregnek kiűzni őket környékbeli váraikból. Eseményekről beszámoló krónikaírók, feltehetően Mátyás király történetírójára, Bonfinira hivatkozva a hadjárat során kőből épült erősségekről írnak. Thúróczi János művében olvashatjuk /3/ "gyakran szólnak a a csehek által uralt erősségekről.Ezeket kedvező fekvésű helyekre telepítették. ..hogy rabolhassanak, erőszakkal erődöket foglaltak el, részint maguk emeltek. Építették Rozsnyó várát, Derencsényt, Sajónémetit, Pata várát, valamint azokat az apró váracsokat, melyekről az oklevelek oly sokat szólnak." /3/ Szörényi Gábor András 2011-ben megjelent tanulmányában számolt be a vadnai várhegyen végzett kutatásairól /4/ Központi vármagot kutatóárkokban vizsgálták. Előkerült leletek alapján megállapítható, hogy egy Árpád korában használt, majd felhagyott földvárat a bratik ismét használatba vettek. Kőépítménynek nyomát sem geofizikai, sem régészeti vizsgálatok során nem találtak. Galgóci-, valamint a Zsuponyó völgyi várhelyeken hasonló eredményeket jutottak. Ellentét feloldására kínálkozik egy megoldás. Sajó völgyében északi irányba haladva, mintegy három kilométerre áll a Dubicsányi-, volt Vay kastély épülete. Településtől távolabb, magasan a domb oldalában épült, ahonnan a folyóvölgy mindkét irányba jól áttekinthető. A 20. század kissé túlzó formajegyeit viselő háromszintes épület, különös ellentétet mutat a kerítő fogazott várfalakkal, bástyákkal. Falak vonalvezetése, támpillérei még az ágyúk használatát megelőző erődítéseket idézi. Kastélyépület alsó szintjén látható építészeti jellegzetességei (kétmenetes-,sima dongaboltozattal fedett helységsora, csigalépcső felső szakasza) 15. századi eredetre utalhat. Épület előzménye lehetett egy "váracs", melyet a bratik elfoglaltak és használtak. Erről szólhattak a krónikákat írók, Galgóccal összetévesztve.