A MAGYAR CÍMER ÖSSZEFOGLALT JELENTÉSE[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság Címerének több értelmezését olvashatjuk különböző forrásokból, ami megosztottságot okoz az értelmezésében mind nemzetközi és magyar viszonylatban is. De ez a megosztottság és a Magyar Címer több hasonló jelentésű szimbólumot tartalmazó volta bizonyítja annak tényleges jelentését.

Az köztudott, hogy a magyar kultúra, mint minden kultúra tartalmaz átvett elemeket. Más szóval a magyar kultúra egy beolvasztó kultúra, ami a hasznos dolgokat átvette és magyarosítva azt a saját megélhetésére, hasznára hajtotta.

A Szent Korona:
Szent Korona a magyar alkotmányosság és államiság, a magyar függetlenség jelképe. Magyarországon a királyok nem készítettek trónra lépésükkor új koronát, minden királyunkat ugyanazzal a koronával koronázták meg.

Az Árpád Sávok:
A hét törzs egyesülését jelképezi. Sok helyen olvasható hétszer tagolt Árpád Sávok. Akkor miért van nyolc sáv? A válasz egyszerű. A tagolást a piros és az ezüst mezők közötti vágások jelentik. Azt a hét vágást, amit a hét vezér tett a vérszerződéskor.

A kettős kereszt, koronával és hármas halommal:
A kettős keresztet (átvett elem) a magyar címertan Bizáncból eredezteti. Vannak, akik a rovásírás „egy” szavának feleltetik meg. Mindkettő igaz! A Magyarok egyesített nép, a kettős kereszt megjelenésekkor minden bizonnyal fontos volt a vallásosság terjesztése. Ez a szimbólum felelt meg legjobban a királyoknak erre a célra, hisz az isten már a rovássírásban is jelen volt a kettős kereszt révén. Tehát az írástudó magyar pogányok között ez a szimbólum meggyőzően hatott a kereszténnyé váláshoz. Először a magyar címerben a kettős kereszt hármas halom nélkül jelent meg. De ez valószínűleg nem felelhetett meg a magyar kívánalmaknak és előbújt a magyarosítási vágy, így a FÖLD ősi szimbólumát használva a kettős kereszt kapott egy ALAPOT. A Magyar Címert képírásnak tekintve a jobb oldali címer mező EGY VALLÁSOS KIRÁLYSÁGOT jelöl.

A három fő címer részlet a korona a jobb és a bal oldali címer mező együtt és külön-külön is a magyarság egyesítését, egységességét jelképezi és jelképezte mind az uralkodó osztály, a vallásos és a nem vallásos magyarok számára. A Szent Korona a királyságban, az Árpád Sávok a hét vezérben a jobb oldali címer mező, pedig a vallásosságban egyesíti a magyarokat. Ezért volt lehetséges a két címer mező külön-külön használata ill. szükségessége. Gondoljunk csak Koppányra, aki nem volt vallásos, bizonyára közelebb álltak a szívéhez az Árpád Sávok, mint a kettős kereszt. Viszont az új vallást felvevők és az új királyságban hívők számára a kettős kereszt állhatott közelebb. A magyar király vezére volt a pogányoknak és királya a vallásosoknak. Fontos volt számára az uralkodóként való elismerése és az adózás, így megpróbálták a megosztott magyarokat különbféleképpen egyesíteni, megszólítani.

ÍGY, A MAGYAR CÍMER SZINONÍMÁKAT TARTALMAZ!

OLVASSUK ÖSSZE A MAGYAR CÍMER KÉPÍRÁSÁT!
Hét törzs egyesült egy vallásos-királyságban (országban) a Szent Korona alatt. Az egység jelentése háromszor! Koronával, sávokkal, kettős kereszttel!

A sávok a Duna, Tisza, Dráva, Száva.
A három halom meg Tátra, Mátra, Fátra.
De legyen igaz:
"Hosszú ideig úgy tudtuk, hogy hét nemzet (törzs) kötötte a vérszerződést: Megyer, Nyék, Tarján, Jenő, Kér, Keszi és Kürtgyarmat. De, ha a Kürtgyarmat szót felbontjuk, akkor két szót kapunk: Kürt és Gyarmat. E lehetőséget támogatja a nyolc fejedelmi személy is: Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas Huba és Töhötöm. E két nemzet két kis, vagy két csonka lehetett, melyeket hadászati célból egybevontak, de a nemzetszövetségben teljes jogú tagok voltak. Nemzeti címerünk jobb felén tehát ennek emléke lett megörökítve, melyet az Árpád-sávos zászló is igazol. Bakay Kornél tanár úr szerint a piros szín az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom megosztott volt."

A "Bizánci" kereszt meg nem is teljesen bizánci.
"A kettős kereszt időrendi kialakulása és bizonyíthatósága: A kettős kereszt megtalálható az ősi képírásokban, mint a főember, főpap, uralkodó, istenség jele. Az Alsótatárlakán talált korong alakú cserép bal alsó negyedében is látható, mely korát hétezer évre becsülik."
A többivel sem kellene butítani jobban a népet, főleg nem azzal, hogy ki vett át mit és kitől.

A címer aláírásánál meg a Magyar Köztársaság sem teljesen korrekt, mióta nem az a hivatalos megnevezése az országnak.
Tudtommal Magyarország a hivatalos megnevezés, bár lehet tévedek, annyi minden változik percről percre.