Szerkesztő:Zsinkohajnalka/próbalap

"A nikopolisi synoikismos"

Szünoikiszmosz vagy synoikismos (ógörög : συνοικισμóς , sunoikismos , ógörög: [syːnɔi̯kismós]), eredetileg az ókori görög falvak vagy települések egyesítése. Etimológiailag a szó azt jelenti, hogy "együtt lakás(szin), ugyanabban a házban(oikos)". A legközelebbi analógia ma: a város betelepítése.

Leggyakrabban a sötét és archaikus kori görög társadalomban, a mykénéi bukás utáni időszakban használt fogalom. A legnevezetesebb az athéni hagyomány által Thészeusz nevéhez fűzött cselekedet, amelynek során a mitikus király Attika községeinek lakóit egyetlen városba telepítette össze. Történeti synoikismos volt Rhodos (Kr.e. 408/407) és Megalopolis (Kr.e. 368/367) városának megalapítása. Ezt a fogalmat használják Róma alapításánál is. A Kr. e. 8-7. században indul meg a falvak növekedése és egyesülése, ebből a korból mutathatók ki először a forum kialakulására utaló első nyomok. Ezek a leletek synoikismosként és így Róma alapításaként értelmezve, megerősítik a városalapítás hagyományos dátumok által kijelölt idejét.

A hódító talán szakítani szeretett volna a polisszal, különböző okok miatt. Például: a település részeként a harmadik szent háborúban az Amphiktüonia kapott megbízást, hogy elpusztítsa a 21. vagy a 22. városokban Phocist, amelyek közül sok már leégett. Azért választották ezt a módszert, mert a poliszok visszatértek az alapítófalvakba. A városi erődítményeket ezután lebontották. Néhány évvel később, ez viszonylag enyhe megsemmisítése volt Athénnak és Thébának. Szimpatikusak voltak Phocisnak, de a a kezük jogilag kötve volt. A városok újraegyesültek. A nagyobb államok támogatták Phocist, hogy újjáépítse az erődítményét.

A synoikismos jellemzői

A görög és római synoikismos

A görög szót (synoikismos) univerzálisan használja és ismeri minden európai ország, habár nem ezzel a jelentéssel. A rómaiak és más olaszok úgy használják, mint az ősi időkben a görögök; azonban a görög nyelv valamivel jobban elősegíti a kialakulását, ebben az esetben egy elvont főnév. Szó szerint fordíthatjuk még: "élni folyamatosan ugyanabban a házban". Ez a jelentés nem az egységes uniós törvény. A római ige ugyanazon esemény már a befejezett szempont: condere, szó szerint "elérni az egységes cselekményt összerakva".

A nemzetköziség intézménye

Bár voltak különbségek a görög és római synoikismosban, általános jellemzői ugyanazok.

A demos és a polis összjátéka

Az ókori görög társadalomban a legnagyobb különbség a polisz és a démosz között volt. Nagy volt az ellentét, sok férfit gyűjtöttek, hogy együtt támogassák a városokat és a demokráciát.

A demokratikus államokban

A "polisz" és a "démosz" azonossá vált, Athénban az egész közösség a későbbi szót használta.

Oligarchikus államokban

A nem demokratikus kormányzat kimondta, hogy a polisz szót használta az állami dokumentumokban. A dór államokban Krétán és Spártában a polisz elkülönült a démosztól.

Régészet

Az ókori Hellászban, ez a kifejezés egy politikai folyamat, amelynek során egy csoport tagjai alkotnak egy poliszt. A leginkább figyelemre méltó synoikistes volt a mitikus vagy legendás Thészeusz, aki felszabadította Attikát a krétai hegemónia alól.

Egy ősi krétai régészeti lelőhely nyugati peremén Troullosban kapta az elnevezést a szünoikiszmosz. A leleteket között találtak a helyszínen többek között egy terrakotta figurát, egy bronz szobrocskát és egy késő minószi kerámiát.

Lásd még

• Thészeusz
• Polisz
• Ókori Görögország

Bibliográfia

• Németh György - Hegyi W. György: Görög-római történelem, Osiris Kiadó, Budapest, 2011, 66, 343. oldal
• https://en.wikipedia.org/wiki/Synoecism

[[Kategória: Ókori görög társadalom]] [[Kategória: Demokrácia]]