Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/Megértést segítő kiegészítések meglévő szócikkekhez

• Olbers-paradoxon

A fény erőssége a távolság nézetével arányosan csökken, azonban a Föld középpontú gömbbe foglalt csillagok száma a gömb sugarának növelésével

• Betűtípusok: azonos a betűk kitöltési tényezője. Távolról nézve az íráskép egységes szürke hasábnak látszik. Pl. írógéppel ugyanaz kaotikusnak. A megnyugtató egyenletesség olvasásnál, közelről nézve is érzékelhető.

• Másik dagályhullám: a Föld és a Hold valójában egymás körül, a közös tömegközéppontjuk körül kering. A közös tömegközéppont a Föld belsejében van. A Földnek e tömegközéppont körüli forgása okozza a túloldalon azt a lendületet, ami miatt az átellenes oldalon is kialakul dagályhullám. Vagyis ha a Földet valahogy rögzítenénk, hogy csak a középpontja körül tudjon forogni, akkor másik dagályhullám se jöhetne létre.

• A Hold kötött pályája: kialakulásában van szerepe a Hold egyenetlen tömegeloszlása? A felénk néző a legnehezebb félgömb?

• Szivárvány

Fénytörés, szivárvány tehát a látható szivárvány íve alatt is létezik. Azonban ezeket ott minden pontban rendre átlapolja a szomszédos pontok fénytöréséből származó különböző színű fény fehér fénnyé. Ez a fehér fénnyé visszakeverődés ott kezd nem érvényesülni, ahol ilyen átlapolódás már nem történet: a Nap tükörképének pereménél. Ott a szivárvány íve és színei visszakeveredés hiányában látható marad.

A visszakeverődés miatt a szivárvány íve alatt a környezetnél fényesebb fehér fényként jelentkezik a Nap tükörképe.

• Mikrogravitáció

A repülőgépnek olyan pályát kell alakra és pillanatnyi sebességekre produkálni, ami vákumban un. hajítási helyzetekben adódik. Mindezt a repülőgép megengedett repülési paraméterei között. Ennek pontos reprodukálása csak számítógépes irányítással lehetséges.

• Északi fény

A látvány magyarázata.

• Az északi fény egy adott magasságú, önmagába záródó szalagnak látszik, mivel a részecskék

csak a légkörrel lépnek kölcsönhatásba, a légkörön felül nem okoznak fénykibocsájtást.

• Azért szalag alakú, mert az északi pólus irányából nem érkeznek részecskék.

Olyan, mintha szélviharban nem a hagyományos módon, hanem a tölcsér külső felületére csapódó vízcseppeket gyűjtenénk valami edénybe vagy palackba.

• A szalagnak általában csak egy szakaszát látjuk, mivel általában nem a sarkkörön belülről hanem kívülről, délebről tekintünk rá, és a távolabbi részei messze vannak illetve Föld görbülete miatt takarásban.
• A függönyszerű szalag fényessége változik. Ennek oka a napszél néha gyorsan változó intenzitása. Ugyanis a napszél térben és időben változó. És különösen nagy turbulenciát mutat napkitörések idején.
• A függönyszerű szalagnak a helyzete is változhat, mintha egy függönyt a szél fújná

Ennek magyarázata, hogy bár a mágneses tér szerkezete a pólusok körül a legstabilabb, a napszél ott is eltorzítja, eltolja a Föld mágneses terét. A változó erősségű napszél pedig rugalmasnak látszó deformációkat okoz, azaz a napszél intenzitásának a csökkenésével visszatér az eredeti alakjához. Nagyon gyors intenzitás változásnál az északi fény szalagja nagyon gyorsan, szabadszemmel akár követhetetlenül gyorsan változtat helyzetet.

• Hazárdjelenségek

• Gravitáció