Szerkesztő:Wikkalappo/próbalap

Gemkapocs

A gemkapocs használatával lapokat lehet összefogni. Speciális módon meghajított, 10-12 cm hosszú drótból készül. Az eredeti rendeltetésén kívül csavarhúzóként, pókerzsetonként, fogpiszkálóként, tolvajkulcsként, horgászáshoz horogként, önvédelmi eszközként, vagy mezőgazdasági, kerti szerszámként is használható.

Története

A XIII. században lapok összefűzésére már jelentek meg "gyorsfűzők": a lapok bal felső sarkában egy vágást ejtettek, és textilszalagot húztak azokon keresztül. A nagyobb hatékonyság felé vezető úton az első lépés a varráshoz használt gombostű volt, amit egy amerikai orvos, John Howie talált fel. A new york-i titkárnők hamar észrevették, hogy a gombostűkkel akár tíz lapot is egymáshoz lehet erősíteni. De a gombostűk ellenálltak: szúrtak és a papírokon csúnya lyukakat és vérfoltokat ejtettek. Az 1890-es években az irodákban rugókat kezdtek használni (amit 1867-ben Samuel Fey egészen más célra javasolt - cimkék ruhára való erősítésére). 1899-ben egy norvég mérnök, Johan Vaaler, rugalmas drótdarabokkal kísérletezve, kigondolt néhány sikeres kapcsot, és találmányára szabadalmat kapott. De Vaaler nem szentelt figyelmet a találmányára, és 1900-ban egy amerikai feltaláló, Cornelius Brosnan szabadalmaztatott kapcsot Konaclip néven. Ugyanakkor ez az irodaszer a mai formáját a "Gem Manufacturing" nevű brit cégnek köszönheti, amelyik még ugyanabban az évben állt elő a klasszikus dupla ovális formájú gemkapoccsal.

Források

https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BA%D1%80%D0%B5%D0%BF%D0%BA%D0%B0

• Ez a szócikk részben vagy egészben a https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BA%D1%80%D0%B5%D0%BF%D0%BA%D0%B0 című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.