Szerkesztő:Wary/próbalap
Ludovico Antonio Muratori (Született: 1672, október 21. - Meghalt: 1750, január 23.) olasz történész, pap, író, numizmatikus és könyvtáros. Korának vezető tudósa, és az általa felfedezett Muratori-töredék névadója, ami a legkorábbi ismert listája az újszövetségi könyveknek. Kiemelkedett a tizennyolcadik századi olasz értelmiségiek közül a tudás minden szintjéhez való elköteleződésével. Őt tartják az olasz történetírás atyjának.
További információk[szerkesztés]
A katolikus Aufklärung itáliai történet központi alakja volt Ő. Erre bizonyságul szolgál a 20. század második felének tudományos munkái, melyek a tudós munkásságának újfajta megközelítését tették lehetővé. 1972-ben Modenában volt egy konferencia, melynek anyaga egy háromkötetes művben látott napvilágot. Ebben az értekezésben Muratori munkáját három alapvető tematika köré csoportosítja:
- történettudományi munkái
- kultúrtörténeti jelentősége
- Itáliában és Európában kifejtett hatása.
A Muratori-féle "ingeniorum moderatio" és később a "regolata devozione", az ún. racionalista kereszténység az Aufklärung első nemzedéke, mely a Habsburg területeken, ill. Európában elterjedve készítette elő az utat a század hetvenes évei, az érettebb korszak számára, melyet a felvilágosult katolicizmus fogalommal szokás jelölni.
Eszmerendszerének alappillérei[szerkesztés]
- TÖRTÉNETI KRITIKA - Muratori tudományos igénnyel nyúlt a középkori forrásokhoz, és Ő volt az első olasz, aki a mai értelembe vett történeti kritika módszereit alkalmazta. Szerinte a kritika legyen tárgyilagos, kiegyensúlyozott, független és alázattal teli. "Ha valami ellentmond az igazságnak, azt nem lehet megtűrni, még akkor sem, ha az szt. Ágostontól származik: bár Ágoston az egyik legnagyobb az egyházatyák közül, az igazságot jobban kell nála is tisztelni."
- EGYHÁZZAL KAPCSOLATOS KRITIKA - Szerinte szükség van a vallás dolgainak felülvizsgálatára, hogy kiszűrhető legyenek a "hibák és csalások", a "kitalált csodás jelenségek" az "a bizonytalan apokrif szövegek", mindezen hibákba jeles írók is beleshettek. A tevékenységének fókuszában a hagiográfia állt. Ezeket a hibákat egyenesen szemétnek tartotta, amit el kell takarítani. Alapelve: minden hitbeli cselekedet, minden vallási állítás dogmára kell, hogy épüljön. A legnagyobb vitát kiváltott terület a Mária-tisztelet és a vallási ünnepek száma volt.
- A BABONÁK ELLENI KÜZDELEM és a "MEGREGULÁZOTT VALLÁS" IGÉNYE - Muratori kutatta a népi vallásosság formáit, különösen is a babonákat és a vallási eltévelyedéseket. Szerinte a pestis terjedése különösen is táptalaja volt a vallási hiedelmek kialakulásának. Főbb témái: hamis relikviák, a boszorkánykodás, és a kitalált szenek témája. Szerinte a nép nagyfokú vallási tudatlansága és papok képzetlensége volt ennek az oka. Megoldás minderre a papok képzési színvonalának emelése és nép vallási oktatás lenne.
- AZ IGAZSÁG SZERETETE - "Veritas una est" csak egyféle igazság van, vallotta. Elveinek gyökere volt a az igazság kérlelhetetlen feltátása. Muratori nem tudott nem legendaromboló lenni, - úgy gondolta -, hogy csak úgy tehet jót a katolikus vallásnak, ha "rombolva" építkezik.
- GYAKORLATIAS LELKÜLET - Stílusa áthatóan őszinte és konkrét. Ő a tudást és a hitet kívánta egyesíteni. Olyanfajta gondolatrendszer igyekezett alkotni, mely felfedi a legfőbb okait a jó és rossz cselekedeteknek. Szerinte a történelem a gyakorlat mestere, ezért ismerni kell azt. A tradició és újszerűség egyensúlyát teremtette meg. Fontosnak tartott, hogy megkülönböztesse az igazat a hamistól. Plébánosként maga is tanítja a rábízottakat.
- A SZOCIÁLIS ÉRZÉKENYSÉG - Alapelve a keresztény szeretet: Istenszeretet = emberszeretet. E kérdés felfogásában úttörő volt az ő korában. Gyakorolta az aktív emberszeretet és csökkentette az ünnepeket, hogy szegényeknek legyen legyen lehetőségük a mindennapi megélhetésük beszerzéséhez. Korának gondolkodói úgy látták, hogy szegénység oka a lustaság és a gyengeség, míg Ő úgy látta, hogy társadalmi és gazdasági okai vannak. Ebben látnokinak számított! Muratori szerint nem alamizsna kell az embereknek, hanem munkalehetőség. Alapított egy Szeretet Társasága nevű intézményt, melyben munkát ad a rászorulóknak. A keresztény birtoknak karitatív szerepet kell betölteni.
- AZ EGYHÁZ TANÍTÁSÁNAK VÉDELME - Hitvédelmi művet is írt: "A szent tudományokban való tájékozódásról" címmel, melyet Itáliában és Németországban hétszer is kiadtak, olyan nagy sikert aratott.
Források[szerkesztés]
Dózsa Andrea: Ludovico Antonio Muratori reformeszméi az olasz nyelvű szakirodalom tükrében, Kiadta: PPKE Bölcsészettudományi kar, Piliscsaba, 2004.- Pázmány Irodalmi Műhely - Opuscula Litteraria, Személyiség és változás, Hallgatói dolgozatok.