Szerkesztő:Virághegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

KÖNYVISMERTETŐ

Gulyás Gizella: DÉLVIDÉKI MŰVÉSZEK ÉS NAGYBANYA 1896 -1918 E tanulmánykötet a Közép- és Kelet-Európa legjelentősebb művésztelepének a Nagybányai Kolóniának, a Kárpát- medence déli térsége: a Délvidék (ma Vajdaság/Szerbia) felé történő megtermékenyítő kisugárzásának és művészeti sajátosságainak a feldolgozása. A Nagybányai Művésztelep szellemi megújulást elindító hatása közvetítette térségünkbe - igaz nem kizárólagosan - egyfelől az európai stílustörekvések közvetlen vagy közvetett beáramlását, másfelől pedig elindította a művésztelep-alapítási mozgalmak kibontakozásának folyamatát. A tanulmány három egységben bontja ki a tárgyalt témakört, amely a három művészgeneráció működésének időrendi feldolgozásával egyben stílustörténeti értékelést is nyújt ebben a 117 műalkotás reprodukcióival illusztrált kötetben. A Délvidéki művészek Nagybányán, mint fejezet-indítás, a nagybányai tartózkodásuk időrendi sorrendjében ismerteti a Nagybánya hatósugarába került huszonegy délvidéki művész adatait: 1. Mály József, született Zomborban, 2 Streitman Antal, született Nagykárolyban, működött Nagybecskereken, 3. Fürst Zsigmond, született. Német Palánkán, 4. Plechl Béla, született Nagybecskereken, 5. Várkonyi József, született Csákon/Románia, működött Nagybecskereken, 6 Réthy Károly, született Garabon/Grabovo, működött Nagybányán, 7. Boromisza Tibor, született Bácsalmáson, Zentán nevelkedett és működött, 8, Brummer József, született Zomborban, 9 Jelena Covic, született Szabadkán, 10. Telbisz Irma született Nagykikindán, 11. Pechán József, született Dunacsében/Celarevo, működött Budapesten és Újverbászon, 12. Solymos Beatrix, született Szávaszentdemeteren, működött Zentán, 13. Oláh Sándor, született Magyarcséken/Románia, működött Szabadkán, 14. Zsénár Emil, született Cserépalján/Crepalja, működött Nagybecskereken, 15. Farkas Béla, született Fiuméban/Rijéka, élt Szabadkán, 16. Balázs G. Árpád, született Felsőtőkésen/Szovákia, élt főleg Szabadkán, 17.Schneider Péter, született Lázárföldön/Lazarevo, élt Nagybecskereken, 18. Kitzinger Gizella, született Versecen, 19. Pászk Jenő, született Zentán/?, élt Nagybányán, 20. Zora Petrovic, született Kevedobrán/Dobrica, élt Belgrádban, 21. Ivan Radovic, született Versecen, élt Zomborban és Belgrádban. A neves és ismert mesterek élet- és pályaképe stílustörténeti áttekintésben a három generáció rendszerében kronológiai feldolgozásban kerül bemutatásra, míg a többi összes kevésbé ismertről, az életrajzuk és művészetük hiányosabb voltából kifolyólag rövidebb megemlékezés olvasható a jegyzetekben. Az első részben a nagybányai első nemzedék délvidéki művészeinek pályaképe és művésztelep-alapítási mozgalmainak bemutatása kerül megválaszolásra: A plein air nyomában címmel. A nyitás a zombori Mály Józseffel a nagybányán elsőként járt festőnkkel történik. Folytatódik a nagybányai és felsőbányai tájat megörökítő nagybecskereki Steritman Antal sokoldalú tevékenységének bemutatásával. Majd részletesen ismerteti a Nagybányához visszavezethető 1897-1899-ben kibontakozó becskereki művésztelep-alapítási mozgalom eredetét és történetét. Folytatódik a tradíció folyamatosságának, a mester és tanítvány kapcsolatának ismertetésével. A nagybecskereki "impresszionisták" csoportjának működésével és tagjainak (Streitman Antal, Várkonyi József, Zsénár Emil, Vadler Jenő, Schneider Péter) művészeti munkásságát bemutató elemzéssel zárul az első periódus. A második fázis két részre tagolódva a második nemzedék neós áramlatainak fordulópontja köré rendeződik. A neómodern stílustörekvések legjelentősebb délvidéki egyénisége a zentai Boromisza Tibor és a látásmódjához legközelebb álló újverbászi Pechán József volt. A neóimpresszionistikus-szecessziós irány nyomai címen összefoglaltak közül legjelentősebb a szabadkai Farkas Béla, a legönállóbb hangnemű festőnk, öt követi vidékünk magyar festőinek tanitómestere a szabadkai Oláh Sándor. A zentai Solymos Beatrix képző- és iparművész működésével fejeződik be a második időszak. Az utolsó részben a harmadik nemzedék az avantgárd felfogáshoz pártolása kerül kibontásra, melyet a szabadkai Balázs G. Árpád az avantgárd irányzatot szociálisan elkötelezett művészete érzékelteti. A szerb modern művészet és Nagybánya érintkezését, pedig a két kiváló szerb avantgárd festő Iván Radovic és Zora Petrovic festészete szemlélteti. Az összegező értékelés és a vázlatos kitekintés a délvidéki magyar művészet egészére a Zárszóban kerül kibontásra. A disszertáció kiérlelt és bővített anyagát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával adta ki a tóthfalusi Logos Grafikai Műhely 2003/2006-ban, 78 színes és 39 fekete-fehér művészeti alkotás illusztrációjával, 251 oldalon, 677 jegyzettel, több idézett szakvéleménnyel és angol és szerbnyelvű összefoglalóval. G. G