Szerkesztő:Vince Felsőörsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Érsekségi Borászat Veszprém

Veszprémi Érseki pincészet története:

A veszprémi egyházmegye a XI. századtól foglalkozik szőlőtermesztéssel, borkészítéssel. A mai napig két birtokon folyik szőlőművelés, egyházmegyei keretek közt. A Mindszentkállai birtok már a XIII. században a veszprémi káptalan tulajdonában volt. 1277-ben egy birtokcsere folytán, az akkori püspökséghez került és a mai napig is egyházmegyéhez tartozik. A II. világháború után az államosítást úgy sikerül kivédeni, hogy egy vagon fát küldtek az akkori illetékes személynek, így az egyházmegye papjainak nevére parcellázták fel a területet. Felsőörs, melynek történetéről még nem sokat tudunk, a XX. század elején kerül a Szeminárium tulajdonába. A két birtokon 3-3 ha szőlő ültetvény található, 4 ha olaszrizling, ottonel muskotály valamint kékfrankos. A szőlő feldolgozása hagyományos technológiával történik. A must forrása után a borok tölgyfa hordóban érlelődnek minimum hat hónapig, majd ezt követően kerül az érseki palota pincéjébe, tárolásra és palackozásra. Ezek a borok misebornak készülnek, amelyekre igen szigorú szabályok vonatkoznak, így igen jó minőségű kézműves boroknak számítanak. A Veszprémi Érsekség ebből a szempontból igen kiváltságos, hiszen nem csak saját pincészettel, de saját szőlőültetvénnyel is büszkélkedhet. Misebor meghatározása: A Vatikán szigorú előírásainak megfelelően,csak olyan kiváló minőségű bort lehet misézésre használni,melybe utólag(a kénen kívül) semmilyen anyag nem kerülhet. Tehát, nem lehet szinezni,édesíteni,alkoholfokot emelni,ízét megváltoztatni,stb.

Ahogy termett!

A Magyar Borkönyv emellett előírja a megfelelő igazolás meglétét is.

A birtokokon kívül, Veszprémben az érseki palota alatt is van egy pince, melyet a mai napig a borok központi tárolására használnak, illetve borkóstolókat, rendezvényeket tartanak benne.