Szerkesztő:Villanyi75/próbalap
Bán Sándor[szerkesztés]
Bán Sándor modernista építész 1909-ben született Székesfehérváron. Izraelita vallású volt.
Tanulmányai[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait a VIII osztályos Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Ybl Miklós Főreáliskola tanulójaként végezte. A középiskolában német és francia nyelvet tanul. A reáliskolát elvégezve jeles érettségi bizonyítványa alapján és sikeres felvételi vizsgáját követően 18 évesen 1927 szeptemberében beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetem építész osztályába nappali hallgatónak.
A két világháború közötti magyar építészeti közélet egyik legnagyobb hatású eseménye az 1930-ban Budapesten rendezett XII. Nemzetközi Építészkongresszus volt. A kongresszus programjához kapcsolódóan a Műcsarnokban nemzetközi tervkiállítást, a Műegyetemen pedig hallgatói tervekből készült kiállítást rendeztek.[1] Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Rajz és Fotótára, 103242–103263-as jelzetű építészettörténeti rajzokat tartalmazó, egységes formátumú tablósorozatában 22 db került elő ezek közül az egyik Bán Sándor munkája.[2]
Munkássága[szerkesztés]
1932-ben az Egyetemet elvégezve Bán László megkezdte építész karrierjét. Kezdetben egy építészirodában dolgozhatott. Első önálló (dokumentált) munkája 1935-ből datálódik az akkor Nagyboldogasszony (ma Ménesi) úti 92 szám alatti ház tervezését jegyzi. A BLF[1] szerint a mai XI. Ménesi út 92. alatt 1929-ben egy fa nyaraló állt, amely helyére 1935.-ben egy emeletes családi villa és kerítés épült Bán Sándor tervei alapján.1936-ban a Bierbauer Virgil vezette TÉR ÉS FORMA c. hazai építész újság IX. évfolyam 11. száma képeket közölt az akkoriban elkészült Bán Sándor féle akkor Nagyboldogasszony (ma Ménesi) úti házról. Következő munkája saját lakóháza volt a Cseresznye utca 11 szám alatt az un. Bán-ház. Eredetileg Bán Sándor építész saját megának és nejének tervezte ezt a 3 emeletes kocka formájú lakóháza Sasadon. Gyönyörű szépen helyreállított példánya a modernista magyar építészetnek.
1936 májusában Bán Sándor elkészítette margitszigeti „föveny fürdő” (új Palatinus) pályatervét. A felhívásra összesen 37 terv érkezett be. A pályázatot végül Janáky István és ifj. Masirevich György munkája nyerte el. Ugyanebben az évben tervezett egy épületet (lakóházat), mégpedig a Törcsvár u 6/b. alatt.
Bán Sándor építész utolsó ismert hazai alkotása a Villányi út (akkoriban Szent Imre herceg útja) 75 szám alatti Juhász villa megtervezése volt. A villa 1937-1938-ban épült meg Bán Sándor tervei alapján bauhaus stílusban. A villa a Gamma Művek (egyik) tulajdonosának Juhász Zoltánnak és feleségének Juhász Zoltánnénak (született Gecső Anna) lakóvillája volt. A villa a II. Világháború alatt megsérült, több lépcsőben helyreállították, köztük egyik későbbi lakója Csipes Antal formatervező.
Az 1930-as években dolgozó Bán Sándor fennmaradt alkotásai Újbudán találhatóak:
Bp. XI. Ménesi út (Nagyboldogasszony útja) 92. (1935)
Bp. XI. Cseresznye utca 11. (saját lakóháza) (1936)
Bp. XI. Törcsvár utca 6/b (1936-1937)
Bp. XI. Villányi út (Szent Imre herceg útja) 75. (1937-1938)
[1] https://lnyr.eleveltar.hu/BFLQuery/detail.aspx?ID=5244626
- ↑ FEHÉR KRISZTINA és KRÄHLING JÁNOS. ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS AZ ÉPÍTÉSZOKTATÁS MEGÚJULÁSÁNAK KÉRDÉSEI AZ 1930-AS NEMZETKÖZI ÉPÍTÉSZKONGRESSZUS MŰEGYETEMI KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN. DOI: 10.1556/096.2018.012 DOI: 10.1556/096.2018.012
- ↑ Rajztári jelzet: 103246, Leírás: a vajdahunyadi vár emeleti nagytermének, az Országháznak az alaprajza. Felirat: A Vajda Hunyadi vár lovagtermei Dátum: 1929. 12. 28. Szerző: Bán Sándor, 2. évfolyam Technika: papír, tus, Méret: 72,2 × 93,8 cm; Kategória: Példák gót profán építkezésből Sorszám: –